Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
534 problémaköre. Én azt mondom - és elnézést, ha megint kicsit keményebben fogalmazok , hogy nem lenne szükség ezeknek a törvényi szabályozására, ha a feldolgozó és a kereskedő cégek - és bizonyos esetben a termelők is - fi gyelembe vennék a szerződéses fegyelmet és a tisztességesnek tartott gazdasági magatartást, úgy, mint Nyugateurópában, ahol ezt nem kell külön törvényekben szabályozni, bár van egykét ország - például Németországban a kartelltörvénnyel , ahol bizonyos é rtelemben szabályozzák ezt a kérdést is. Tehát nem az egyébként is súlyos hitelekkel és kamatokkal terhelt mezőgazdasági termelőkkel és feldolgozókkal fizettetnék meg, néha többszöri megforgatással is a készletüket, a leértékelt élelmiszerek veszteségét ne m más ipari jellegű termékek nyereségéből kompenzálnák, de sorolhatnám még a pultpénzt, a reklámhozzájárulást és még nagyon sok olyat, ami miatt kiszolgáltatott a feldolgozó és a termelő is, aki az áruházláncokhoz szállít. Tisztességes számomra az a piaci magatartás, amikor a szereplők tudomásul veszik, hogy a termelő, a feldolgozó, a kereskedő egy hajóban evez, és csak együtt tudnak boldogulni. Ha bármelyikük is kiesik ebből a körből, akkor előbbutóbb a többi is meghal. (14.40) Amíg ezt nem így érti mind enki, szükség van bizonyos szabályozásra. A törvény mint kerettörvény természetesen változni fog, ahogy a követelmények, a körülmények is változnak. Mindannyiunk felelőssége viszont, hogy olyan irányba változzon, ahol a magyar agrártermelők megtalálják a s zámításukat, és tisztességes módon megélhetnek a tevékenységükből. Köszönöm szépen . (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Következik Karakas János képviselő úr, MSZP. KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Az előttem szóló képviselők, ellenzékiek és kormánypártiak teljes egyetértésben, nagyon fontos alaptörvénynek tartják ezt az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslatot. Szintén azonos módon fogalmazunk, hogy ez a törvénytervezet sajn os megkésett. S hozzá kell tennem, hogy sajnos késik a hozzá kapcsolódó intézményrendszer is. Farkas Imre képviselőtársam említette a szőlőtermelők gondjait. Utoljára '97ben, '98ban készültek ilyen felkészítő anyagok - amelyekről akkor sajnos még mindenk i úgy érezte, hogy nem aktuálisak , hogy mi lesz az Unióban, milyen szabályozás, milyen agrárpiaci szabályozás várható. Azóta ez kicsit elült, és most úgy vagyunk, mint az egyetemista a vizsga előtt, hogy az utolsó éjszaka kell bepótolnunk nagyon sok mind ent. Ez a törvényjavaslat is sajnos ezt szolgálja. Ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy létkérdése a magyar termelőnek is, azért is, hogy megtanulja egyszer az uniós rendszert, nemcsak a hátrányait, hanem az előnyeit, kicsikét érezze már, talán a csat lakozás előtt is, hogy azért egy ilyen törvényjavaslatnak az elsődleges célja a jövedelemszerzés biztonságának a megteremtése bizonyos kvóta- és árszabályozásokkal; illetve mi, fogyasztók is érezhessük azt, hogy egy ilyen rendtartási törvény a biztonságos ellátást is szolgálja különböző kiegyenlítő befizetések kötelezővé tételével, amikor például egy importtermék sokkal, de sokkal kedvezőbben hozható be az országba, mint amennyiért itt elő tudjuk állítani. Éppen emiatt nagyon fontos a törvénytervezetben sze replő fogalomtár, amely már mutatja azokat a kereteket, amit az uniós csatlakozás folyamatában tartalommal kell megtöltenünk. Ilyen például, ha a borászatot nézzük, a krízislepárlás kérdése vagy az exportvisszatérítés kérdése általánosságban. Nagyon fonto s és ennek az egész törvénytervezetnek az alapja egy megbízható, ellenőrzött, és szinte azt kell mondanom, százszázalékos lefedettségű piaci információs rendszer. Ezt kell megértetnünk nekünk, politikusoknak a termelőkkel, hogy ez az ő érdekeiket szolgálja , és csak akkor lehet biztos jövedelemszerzés részükről is, ha ezeknek a feltételeknek eleget tesznek. Csak akkor állhat mögéjük egy uniós rendszer egy év múlva, ha ezeknek az alapfeltételeknek eleget tesznek.
