Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz):
516 energiát tölt azzal, nagyon helyesen amúgy, hogy a foglalkoztatást igyekezzen növelni és a kérdéseket megoldani, azt hiszem, akkor járnánk el nagyon helyesen, és ez abszolút kormányzatszíntől független, és úgy hiszem, ebben talán nincs is köztü nk olyan nagy ellentmondás, ha a színlelt szerződések, illetve a munkavégzés, tehát nem munkaviszonyban történő működés esetében az adókat és a járulékokat tudnánk csökkenteni, és ha ezeket nagymértékben csökkentenénk, akkor nyilvánvalóan esetleg ezek a di szfunkciók nem jelennének meg. Ettől függetlenül azt gondolom, bár nem adtak hangot ennek a munkáltatók, azért megmondom őszintén, mindig szívesebben megyek munkavállalói érdeket képviselni egy perben, mert látva az ítélkezési gyakorlatot, én azt gondolom, és most ezt a fajta gondolkodást próbálom kicsit elhinteni, hogy tény és való, hogy a kiszolgáltatottságból adódóan némi segítséget és olyan jogintézményeket be kell vezetni, amelyek az ő érdekeit hatékonyan tudják képviselni, illetve meg tudják védeni, v iszont azért a túlzott szabályozás talán nem célravezető. És úgy gondolom, akkor járnánk el helyesen, ha valóban - a mindenkori költségvetés lehetőségeinek a fényében - a járulékok és az élőmunka terheit csökkentenénk, mert ebben az esetben, azt hiszem, na gyon sok olyan helyzettől megszabadulnánk, mint ami például itt is van, hogy számos esetben olyan területeket is aprólékosan szabályozunk, amelyeket az élet sokszínűsége szinte lehetetlenné tesz. Még egy példát erre. Például itt van a keresetlevél megérkez ésének az ideje, ami amúgy nagyon helyesen az előterjesztésben a közigazgatási törvénynek vagy az államigazgatási eljárásról szóló törvénynek a szabályait veszi át, azaz hogy a feladás, tehát a kereset postára adásának a dátumát veszi figyelembe, ezzel sze mben számos munkaügyi bíróságon bizony az érkezési dátumot figyelték, és ahogy itt az előterjesztésben is le van írva, ezeket nyilván ki kell küszöbölni. De ezzel is erre utalnék, és ez is ezt bizonyítja, hogy bizonyos esetekben a túlszabályozottság célsze rűtlen, viszont vannak olyan esetek, amikor meg célszerű beírni, hogy ne legyen vita ezekben az ügyekben. Ennek megfelelőn úgy gondolom, ahogy a vezérszónokunk is elmondta, hogy ez a törvényjavaslat - hiszen azért is beszélünk erről, és próbáljuk a közös á lláspontunkat kialakítani - megfelelő módosításokkal támogatható, és úgy gondolom, bizonyos részelemei maximálisan támogathatók, illetve bizonyos elemeit meg ha elvennénk belőle, szerintem ugyanúgy meglennénk nélküle, és azt hiszem, hasznosan töltöttük itt az időnket, ha ezt megtesszük. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Őry Csaba, a Fidesz képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képvise lő úr. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék kapcsolódni Rá kos Tiborhoz, hisz amit mondott, annak volt egy nagyon fontos eleme, mondhatnám úgy is, hogy ez nagyon fontos felismerés. Ezeknek az úgynevezett nem tipikus foglalkoztatási formáknak, illetve a színlelt szerződéseknek vagy annak a kérdésnek a vizsgálata, h ogy most munkaviszonyban vagy vállalkozási szerződésben végezzene valaki munkát, itt valójában nem annyira jogi kérdésről van szó, nem jogi minősítési problémáról van szó, és ilyen értelemben keveset tehet a munkaügyi felügyelet a saját eszközeivel. Zárój elben jegyzem meg, eddig még nem mondtuk, hogy a munkaügyi felügyelet jogosítványainak a bővítését egyébként támogatjuk, szükséges és hasznos lépésnek tartjuk, de ebben az összefüggésben azt gondolom, hogy nem teljesen adekvát módon szerepel a munkaügyi fe lügyelet, hisz itt alapvetően gazdasági kérdésről van szó, és bizony az adók, járulékok, terhek, a gazdasági körülmények jelentősen befolyásolják azt, hogy akár a munkáltató, akár a munkavállaló akare, mondjuk, vállalkozási formában dolgozni munkaviszony helyett, tudva azt, hogy a vállalkozási formának számos hátránya van a munkaviszonyban végzett munkával szemben. Mondok egy konkrét példát. Önök vezették be az azóta már többékevésbé besült, legalábbis csodafegyver minőségében besült, de azért mégiscsak s zámos területen és számos ember számára
