Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSAPODY MIKLÓS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
495 világának az alkotmánya, és valamilyen módon harmonizálni kellene az egészségügyben végzett munkát a munka törvénykönyvével. (10.10) Nagyon nehéz még a korszerű egészségügy viszonya i között is a munka törvénykönyvét alkalmazni az egészségügyre, hiszen 365 nap kell rendelkezésre állni és munkát végezni. Összhangba kellene hozni az egészségügyi dolgozók munkaidejét, az elvégzendő munkát és a munkajogi szabályokat. Lenkovics Barnabás úr korábban írt levelében nehezményezte az egészségügyben dolgozók túlzott munkavállalását. Ez azért is fontos, mert az utóbbi időben számos esetben különféle orvosperekben arra hivatkoznak, hogy fáradt az orvos, és emiatt hibát követ el, de ma már megjelent ek a mentőbaleseteknél is azok az esetek, amikor a mentőgépkocsivezető 12 órás vezetés után okozott valamilyen balesetet. Az orvosi kamara képviselője is kifejtette, hogy valamilyen módon összhangba kellene hozni az orvosok túlmunkavégzését a munkajogi sz abályokkal, habár kifejtette, hogy mindegy, hogy az orvos az ügyelet végzése kapcsán milyen jogviszonyban fárad el. Régóta szeretnénk megoldani ezt a kérdést, annál is inkább, mert a luxemburgi bíróság hozott egy határozatot a spanyol orvosok esetében, aho l szabályozták ezt a kérdést, és úgy oldották meg, hogy nem osztották ketté az ügyeletben végzett munkát rendelkezésre állásra és túlmunkára, hanem beemelték az ügyelet fogalmát. A munka törvénykönyvének módosítása jelen pillanatban nem alkalmas arra, hogy ezt a kérdést jogilag tisztázza, de mindenképpen harmonizálni kellene az egészségügyben dolgozók munkavégzését a munka törvénykönyvével, a munka világa alkotmányával. Ezt a kérdést valószínűleg az egészségügyi dolgozók jogállásában kell rendezni, mégpedig végérvényesen úgy, hogy a szakmában dolgozók számára ez megelégedéssel járjon. Nekünk több javaslatunk volt ezzel kapcsolatosan, éspedig javasoltuk korábban, hogy az ügyeletben eltöltött idő számítson be a nyugdíjalapba, az ügyeleti munkát valamilyen módo n, a munka törvénykönyvétől eltérően ne a 48 órás időkorláttal, hanem más módon oldják meg, hiszen ez az ágazat specifikuma, ismerjék el az ügyeletet mint fogalmat a munka törvénykönyvében, és a díjazást ennek megfelelően harmonizálják. A bizottságunkban e llenzéki és kormánypárti oldalról több felszólalásban elhangzott, hogy igyekszünk ezentúl Catóként visszatérve erre a kérdésre bármikor, amikor a munka törvénykönyvének módosítása van, ezt a kérdést beemelni, és valamilyen módon jogilag szabályozni. Ennek értelmében a bizottságunk hosszas vita után a törvényjavaslatot 12 igen szavazattal és 4 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtár saim! Az emberi jogi bizottságban megfogalmazódott véleményt Csapody Miklós képviselő úr ismerteti. Képviselő úr! DR. CSAPODY MIKLÓS , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnö k Asszony! Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezt a törvényjavaslatot - kijelölt bizottságként természetesen - az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság is megtárgyalta, mégpedig február 10ei ülésén, és mint minden egyéb, elénk kerülő törvényja vaslatot ezt is a bizottság profiljából adódó, sajátos szempontok szerint mérlegeltük. Például örültünk annak, hogy mindjárt az 1. §ból idézzek, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük , koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, anyaságuk - különös tekintettel anyaságukra , nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésünk, munkavállalói érdekképviselethez való tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, részmunka idős foglalkoztatásuk - s a többi, fölsorol még néhányat , a munkaviszonnyal össze nem függő körülmények miatt. Elhangzott, de talán nem hiba megismételni, hogy az elénk került törvényjavaslat mint csomag öt közösségi irányelv jogharmonizációját kísérli m eg megvalósítani, ezen túlmenően pedig olyan, az
