Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2002. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2002. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadás... - ELNÖK (Harrach Péter): - NÉMETH ERIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3997 Az elutasított panaszok magas száma is azt bizonyítja, hogy a beadványt megfogalmazók - valós vagy vélt igazuk elismeréseként is, ta lán mintegy utolsó mentsvárként - nem egyszer az ügyük elintézésére hatáskör hiányában nem jogosult ombudsmanhoz fordulnak. Ezen ügyek ugyan számszerűen csökkenő tendenciát mutatnak, arányaikban azonban növekednek. Én ezt is az állampolgári bizalom növeked ésének fogom fel, és azt gondolom, hogy az állampolgári bizalom, az állampolgári megelégedés a legőszintébb dicséret és elismerés e jogintézmény tevékenységével kapcsolatban. A jövőben követendő, jó gyakorlatnak tartjuk a hivatal azon lépését, hogy az inté zmény lényegére vonatkozó ismertetőket, szóróanyagokat készítettek, amelyeket ettől az évtől kezdve juttatnak el különféle ügyfélszolgálati és panaszirodákba, ezzel is elősegítve az állampolgárok tájékoztatását. Lenkovics úr az imént azt mondta, hogy egyfa jta jogi ismeretterjesztést folytatnak, amit nagyon helyénvalónak tartok. Ez ugyanis tovább segíti az intézmény társadalmi elfogadottságát, növeli tekintélyét, valamint segíti az állampolgároknak a hivatal feladatairól, működéséről alkotott ismereteinek ki teljesítését csakúgy, mint az a szintén 2002ben bevezetett gyakorlat, ami a vidéki, kihelyezett látogatások megkezdését és tervszerű folytatását jelenti. A kommunikációs lehetőségek tárházának mind szélesebb használata valószínűleg segíti a hivatalt a jöv őben abban is, hogy kevesebb olyan beadvány érkezzék az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, amiben hatáskör hiányában nem tud intézkedni, hiszen propagandamunkájukkal, a személyes találkozások lehetőségének biztosításával az állampolgárok egyértel mű információkat kapnak a hivatal feladatkörével és intézkedési lehetőségeivel kapcsolatban. Ez a tevékenység valószínűleg a panaszok csökkenésének irányába hathat. És amit szeretnék még kiemelni, mert igen figyelemreméltó nak tartom a beadványok tekintetében, az az, hogy gyakorlatilag majdnem minden ötödik panasz nem közvetlenül valamelyik állampolgártól, hanem egy civil szervezet, alapítvány, vagy egyesület beadványaként kerül a hivatalhoz. Ezt mindenképpen pozitív jelensé gként értékelem, mert egyrészt jelzi a civil összefogás növekedését, jelzi a civil összefogás fontosságát és létjogosultságát, olyan civil szervezetekét, amelyek a társadalom olyan, nem egyszer sérülékeny csoportjainak, rétegeinek érdekérvényesítését válla lják fel, amelyeknek tagjai egyenként képtelenek lennének erre. Másrészt ezek a beadványok a beszámolóban leírtak szerint szakszerűbben kerülnek megfogalmazásra, és az ezekre adott válaszok nem egyszer akár több száz embert érintően is nagyobb hatást, szél esebb kommunikációs csatornán történő eljutást eredményeznek az állampolgárokhoz. Figyelemreméltónak tartom azt a tényt is, hogy a beadványok döntő többsége a városi lakosság köréből érkezett. A 2001es beszámoló megfogalmazása szerint két és félszer többe n fordulnak az állampolgári jogok biztosához és helyetteséhez a városlakók közül, a 2002es beszámolóban ez a szám azt jelenti, hogy a beadványok közel háromnegyede a városlakóktól érkezik. Ennek okairól nem szól a beszámoló. Ez az elemzés hiányzik. Csak e mlékeztetni szeretnék a tavalyi beszámolóban szereplő mondatra, amely így szólt - idézem : “A városokban élők nagyobb panaszkodási hajlama okának elemzése már meghaladja a beszámoló kereteit, az széles körű szociológiai vizsgálatot igényelne”. Tisztelt Bi ztos Urak! Ha esetleg idén is fogadkoznának arra vonatkozóan, hogy a következő beszámoló egy elemzőbb beszámoló lesz, akkor kérem, szenteljenek ennek a jelenségnek néhány oldalt. Az általános ombudsmannak és helyettesének feladatai között nagyon fontos sze repet képvisel a jogszabályvéleményezési tevékenység, valamint az Országgyűlés számára készülő ajánlások megfogalmazása, noha a jogszabálytervezetek véleményezésére, illetve észrevételezésére nem rendelkeznek törvényben biztosított feladatkörrel. A jogal anyok széles körét érintő egyes alkotmányos jogok gyakorlati megvalósítását szabályozó kérdésekben jó, ha a jogszabálytervezetek előzetes vizsgálatával a biztosoknak lehetőségük van a kodifikátorok figyelmét felhívni a normaszövegben fellelhető aggályos r észekre.
