Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2002. évi tevékenységéről szóló beszámolói - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa:
3983 hasonlóan ezúttal is egy átfogó vizsgálat keretében egyrészt figyelemmel kísértük a választáson történteket, másrészt igyekeztünk gyorsan elbír álni azokat a panaszokat, amelyek a választás eseményeivel kapcsolatban hozzánk érkeztek. A beszámoló elején egy részletes leírás olvasható a megállapításainkról. Ebből csak egy dolgot szeretnék általánosságban kiemelni. Ez pedig az, hogy nagyon élesen fel színre került az a nem újdonság, de mégis, a felvetés élességét és az egyes eseményeket tekintve, amik ehhez kapcsolhatók, mégiscsak új megközelítésben jellemezhető tény, hogy a választójogi törvény sajnálatos módon az alkotmánnyal ellentétesen a választás aktív és passzív jogát a kisebbségi közösségen kívül is lehetővé teszi, ami megítélésem szerint legalábbis nyilvánvalóan ellentmond az alkotmány 68. § (4) bekezdésének. Ennek az oka az volt korábban, hogy az alkotmány 70. § (1) bekezdése és 68. § (4) beke zdése egymással ellentétesen volt értelmezhető. Megítélésem szerint a helyes értelmezés akkor sem az lett volna, ahogy ezt a választójogi törvény tette, ennek ellenére ez a helyzet kialakult. Örömömre szolgál, hogy a más okból bekövetkezett alkotmánymódosí tás 2000 decemberében ezt a helyzetet alapvetően megváltoztatta, és azt kell mondjam - és ez egyben jogalkotási feladatként nehezedik a honatyák és honanyák vállára , hogy ezáltal a 68. § (4) bekezdése miatt a választójogi törvény alkotmányellenessé vált most már végképp. Tehát az alkotmányos helyzet helyreállítása miatt is újra kell szabályozni a választójogi törvényt. Hál' istennek a készülő újrakodifikáció ezt a problémát is érinti, és igyekszik erre megfelelő választ adni. (14.50) Ezen kívül a választá s eljárásával kapcsolatban voltak problémák, így a kitűzés, a kezdeményezés, helyenként a kampány átpolitizálódása, a jogorvoslat körül kialakult gondok, egészen odáig - bár ez nem szorosan kapcsolódik a választójogi témához, de történetiségét tekintve még is , hogy az idén először, pontosabban a tavalyi évben először, illetve helyesbítek, mégiscsak az idén, hiszen a folyamat áthúzódott 2003ra, egy országos önkormányzat alakulásával kapcsolatban kerül világosan felszínre az a hiány, hogy nincsenek szabályo zva az alakuló ülés legalapvetőbb szabályai sem a kisebbségi törvényben. Ezért talán az önök számára is hozzáférhető módon a sajtó annak idején sokat foglalkozott azzal, hogy az ezek körül jelentkező feszültségek abból erednek, hogy a jogszabály ezt a prob lémát nem rendezi. Ami a megoldási javaslatokat illeti, az anyag erre is tartalmaz számos javaslatot. Ezek a javaslatok bekerültek az újraszabályozás folyamatába, és ott remélhetőleg már megfelelő kezelésben fognak részesülni. A legfontosabb az, hogy megsz űnjön az az ellentmondás, amit az elején jeleztem, és helyreálljon az alkotmányos helyzet a kisebbségi választójogi relációban. Hadd hívjam fel a figyelmüket valamire, amelynek nincs közvetlenül kisebbségi vonatkozása, de közvetve mégis, és a viták során e lég élesen vetődött fel ez is. Ez az úgynevezett kislistás választási rendszer problémája. Manapság, amikor a kisebbségi önkormányzati rendszer jövőjét jogalkotók, szakértők, kisebbségi vezetők kutatják, egyre többször hangzik el egyfajta irányváltási igén y. Ezt nem mondanám általánosnak, különösnek nem a kisebbségi táborban, de egyes szakértők felvetik annak lehetőségét, hogy a mostani kisebbségi önkormányzat ne mozduljone el egy participációs modell irányába, ami azt jelenti, hogy a kisebbségek képviselő i lehetőleg integrálódjanak a helyi önkormányzati testületekbe. A magam részéről ezt a törekvést támogatom, de természetesen csak akkor, ha ez nem jelenti a kisebbségi önkormányzati rendszer valamiféle alternatíváját és megkérdőjeleződését. Ugyanakkor enne k a törekvésnek a legfőbb akadálya a kislistás rendszer. Nem akarok belemenni a választójogi részletekbe, de nem nehéz belátni, hogy a kislistás rendszer fegyelmezett - úgy értem, választójogi, illetőleg választópolgári szempontból fegyelmezett - szavazás esetén még a kis többségű nem kisebbségi lakosság számára is garantálja a kizárólagos képviseletet a kistelepüléseken. Ezért úgy gondolom, a kodifikáció során a kodifikátorok figyelmének erre a körülményre is ki kell terjednie. Erre is teszünk javaslatot a z anyagban.
