Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2002. évi tevékenységéről szóló beszámolói - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos:
3980 szabályozott. Kifogásoltuk ugyanakkor, hogy a hozzáférési szintek nincsenek kellő differenciáltsággal meghatározva. Országos Egészségb iztosítási Pénztár: folyamatos a konzultáció. Kifejezetten jó a munkakapcsolat az adatvédelmi felelőssel. Vizsgálatot folytatunk ugyanakkor amiatt, hogy jelentősen megnőtt az OEP adatbázisából történő adatigénylés, ez folyamatos jogszabálymódosítások köve tkeztében vált lehetségessé. Ugyanakkor nem tartjuk túl szerencsésnek ezt a megoldást. Önkormányzatok: csökkent a panaszügyek száma, amit annak is betudhatunk, hogy magam személyesen is, illetőleg munkatársaim rendszeresen részt vesznek önkormányzati szake mberek számára szervezett konferenciákon, illetőleg az egyszeri konzultációs megkeresések is gyakoriak, sok esetben prevenciós jelleggel, rövid úton, telefonon is. E körből és a személyes adatok védelme területéről egy további slágertémát emelnék ki, ez pe dig a közterületi videomegfigyelő rendszerekkel kapcsolatos kérdés. Az elmúlt évben többször is rámutattunk, hogy ilyen rendszereket jogszerűen csak a rendőrség üzemeltethet, gazdasági társaság nem. Folyik a konzultáció, illetőleg a szabályozás abba az irá nyba is, hogy esetlegesen a közterületfelügyelet is részt vegyen e tevékenységben. Az elmúlt évben e területnek egy speciális ügye volt: a megfigyelők megfigyelése. A közérdekű adatok nyilvánossága a másik alapvető fontosságú területe az adatvédelmi bizto snak, amelyet az alkotmányos alapjog jellegénél fogva felügyelnie kell. Sajnos, a 2002. év nem hozott lényeges változást, sőt a személyes adatokkal kapcsolatos beadványok számának növekedése miatt relatíve kisebb az aránya e területnek, noha ez darabszám s zerint, mint ahogy említettem, körülbelül ugyanannyi ügyet jelent. Azt is meg kell állapítanunk ugyanakkor, hogy a civil szervezetek aktivitása egyre nő, a beadványozó civil szervezetek száma 10 százalékról 20 százalékra emelkedett. Sajnos, ma nem áll rend elkezésre Magyarországon olyan adat, ami arra utalna, hányan fordultak közérdekű adatért adatkezelőkhöz, és milyen arányban kapták meg ezeket. Ezt a kérdést mi is problematikusnak látjuk. Talán ez megoldódik a tervezett kötelező adatszolgáltatás előírásáva l. Kívánatosnak tartanám a közérdekű adatok kezelése során az úgynevezett proaktív magatartást, vagyis azt, hogy önként, meghatározott rendszerességgel hozzák nyilvánosságra a közérdekű adatokat. Sajnos, azt kell megállapítanunk, hogy e kérdés megoldását j elenthetné az internet használatának elterjedése, azonban ebben a kérdésben lemaradásban vagyunk. Örvendetes ugyanakkor a közpénzek átláthatóbbá tételére vonatkozó törvényi szabályozás, amely az adatvédelmi biztossal történt folyamatos konzultáció alapján jött létre. E körben említeném meg a közszereplők adatainak nyilvánosságát is. E területen azt kell megállapítani, hogy nem történt előrelépés, változatlanul várat magára a parlamenti vizsgálóbizottságok adatkezelésének törvényi szabályozása. Titokfelügyel et: öt esetben véleményeztem ilyen megkeresését. Mindegyik esetben elfogadta az előterjesztő észrevételeimet. Jogszabályvéleményezés: mint már említettem, 123ról 180ra emelkedett a jogszabályvéleményezések száma 2002ben, amit két okra vezethetünk viss za. Az új kormány hivatalba lépése után levélben emlékeztettem a minisztereket arra a jogszabályi kötelezettségükre, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetét meg kell küldeniük véleményezésre, a másik ok pedig az uniós jogharmonizáció fel gyorsulása. Többször kellett ugyanakkor eljárni a normál menettől eltérően. Ezek egy része üdvözlendő, már a koncepció kidolgozása során is kikérik az adatvédelmi biztos véleményét, más részük pedig az utólagos jogszabályvéleményezést jelenti. Ez jelenti egyrészt a parlamenti szakaszt, tehát, amikor a tervezeteket véleményezzük utólag, tehát abban a stádiumban, amikor már benyújtásra került. Erre példa az egészségügyi törvény módosítása. Azt is el kell mondani, hogy jó példaként tudom felhozni,
