Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2002. évi tevékenységéről szóló beszámolói - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. TAKÁCS ALBERT, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese:
3976 útmutatást. Ilyen például az idegenrendészet köréből az az eset, amikor a Magyarországon tartózkodó külföldiek gondnokság alá helyezését nem lehet lefolytatni, hiszen a magyar hatóság ebben nem jár el. Viszont azt a külföldi szervezetet megkeresni, amelytől az illető hozzánk menekült, nyilvánvalóan képtelenség. Az alkotmányos visszásság abból keletkezik, hogy a magyar hatóság nem tud eljárni, a külföldi pedig nem akar vagy nem lehet az eljárásba bevonni. Nem szeretném megkerülni azt a problémát, amely szerintem ugyanebbe a körbe, a jogszabályok nem megfelelő koordináltsága, nem megfelelő pontossága körébe tartozik, amelyet én a gyülekezési törvény alkalmazásával k apcsolatban tapasztaltam, és amellyel kapcsolatban véleményemet kifejtettem. Megítélésem szerint bizonyos események nem cáfolták meg az akkor megtett jelentésemben foglaltakat, hogy a gyülekezési jognak valamifajta koherensebbé tétele talán nem lenne egy i dőszerűtlen vagy istennek nem tetsző követelmény. Negyedik pontként szeretném megemlíteni az alkotmányos visszásságok sorában a közigazgatási hatóságok rossz szervezeti felépítését, a közigazgatási munka rossz szervezését. Itt azzal a problémával lehet tal álkozni, hogy az egyébként jogszerűen működő közigazgatás technikai vagy más anyagi zavarok miatt nem képes megfelelően ellátni a feladatait. Különösen égető kérdés ez az általunk is vizsgált tűzoltóság esetében. Mint kiderült, noha az új, integrált katasz trófaelhárítási rendszer és annak a riasztóhálózata valóban nagy reményekre ad okot, de kisebbnagyobb szervezési hiányosságok miatt ezek a rendszerek mégsem azzal a hatékonysággal működnek, mint ahogy ez kívánatos lenne. Ez egyértelműen szervezési problém a. Ugyanebben a körben lehet megemlíteni a büntetésvégrehajtás keretében gyakran tapasztalható problémát, amely a különböző egészségi állapotú, különböző életkorú elítéltek nem megfelelő elkülönítésével kapcsolatos. Különösen a fiatalok elkülönítetlensége okoz alkotmányos visszásságot. Nyilván ez egy olyan eset, ahol nem lehet férőhelyhiányra vagy más problémára hivatkozni, hiszen a fogva tartottak az adott számban úgyis az épület falai között vannak. Ezek szervezési problémák, amelyek a büntetésvégrehajt ás vezetésének nagyobb odafigyelését igénylik, és ezen az úton az ilyenfajta anomáliák is kiküszöbölhetővé válnak. További kör, amit szeretnék megemlíteni az alkotmányos visszásságok okaiként, a jogszabályok helytelen értelmezése. A tavalyi beszámolónkkal kapcsolatban azt hiszem, mind a négyen hangsúlyoztuk azt, hogy az országgyűlési biztosok az emberi jogok optimális érvényesülésére törekszenek. Az emberi jogok nem egyszer s mindenkorra meghatározott mércét jelentenek, különböző feltételek, különböző körül mények között másmás követelmények adódnak belőle. A közigazgatás sem lehet rest tehát az emberi jogok alkalmazása során, mert az adott helyzethez, az adott problémához leginkább illeszkedő, az emberi jogokat leginkább érvényre juttató megoldást kell kere sni. Ezt értem a jogszabályok helyes értelmezésén, és ennek az ellenkezője az a helytelen értelmezés, amely alkotmányos visszásságokhoz, alkotmányos anomáliákhoz vezethet. Úgy gondolom, hogy ez a fajta közigazgatási eljárási hiba idézte elő azt a helyzetet , amely az iskolákba begyűrűző választási kampánnyal és az azzal kapcsolatos vizsgálatokkal volt összefüggésben, ahol a problémát az okozta, hogy adott vonatkozásban az emberi jogok érvényesülése nem optimális hatékonysággal történt. A sérelmet nem feltétl enül az emberi jogok direkt és közvetlen megsértése okozta, hanem az, hogy azok a szervezetek, intézmények, amelyeknek az állampolgári jogok optimális érvényesüléséről kellett volna gondoskodni, nem tettek meg mindent ezek érvényesülése érdekében. Ugyanily en problémákkal találkozunk a rádiózással, televíziózással kapcsolatban az ORTT működését illetően. Itt a helyzetünk még inkább nehéz, és éppen ezért az érzékenységünk még inkább fokozott, hiszen a Rádiónak, a Televíziónak a működését közvetlenül nem vizsg álhatjuk, hiszen ezek a ránk vonatkozó jogszabály szerint nem hatóságok. Vizsgálhatjuk viszont annak a szervezetnek a tevékenységét, amely arra jogosult és arra kötelezett, hogy a rádiózásnak és a televíziózásnak a felügyeletét ellássa. A hozzánk került pa naszok sorában nem egyszer azt kellett megállapítani, hogy éppen az okozza az alkotmányos visszásságot, hogy a rendelkezésre álló
