Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - „Kudarc, kilátástalanság, koncepciótlanság, avagy a becsapott önkormányzatok” címmel politikai vita - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
3968 Engem ez megerősített abban, hogy az a reform, aminek az útján elindultunk, jó irány. Megerősített abban, hogy a két dolgot össze kell kapcsolni, hogy történelmi pillanat van, és én egy kicsit ehhez a történelmi pillanathoz k érem az önök segítségét is. A közigazgatásban, illetőleg az önkormányzatok működésében a 13 év alatt észlelt nehézségeket, problémákat mindannyian ismerjük. Van egy másik lehetőség, az európai uniós csatlakozás. Ha ezt a két dolgot, az eddigi tudásunkat és az uniós csatlakozási lehetőséget összekapcsoljuk, együttesen van arra lehetőségünk, hogy egy olyan reformot csináljunk, amire ma már a magyar közigazgatás, az önkormányzati rendszer rászorul. Én ehhez kérem az önök segítségét. Higgyék el, ebben a ciklusb an nem nagyobb a mi felelősségünk, mint hogy ezt a történelmi pillanatot megragadjuk, és ezzel a történelmi pillanattal éljünk. Nem az a kérdés, hogy mekkora lesz az első lépés, ez itt sokszor elhangzott - nem ez a kérdés. Az a kérdés, hogy milyen irányú l esz ez a lépés. Ebben a kérdésben, azt gondolom, még valóban sok szakmai vitát kell majd folytatnunk. Néhány hozzászólásra szeretnék konkrétan reagálni, ami képviselőtársaimtól elhangzott. Én azt gondolom, hogy a mai nap igazi nagy terhe Bóka képviselő ura t nyomja. A kormány az expozéjában kéznyújtásról, együttműködésről beszélt, az elmúlt 13 év átgondolásáról próbált vitát kezdeményezni. A legnagyobb teher önt nyomja talán, hiszen ön a hozzászólásában egy másik irányt indított el - a vitában ez elég sokszo r napirendre került, más volt az alaphang. A kormány részéről az volt az alaphang, és az volt a mi szándékunk, hogy az együttgondolkodást és a 13 év tapasztalatait nézzük át. Az ön hozzászólása kicsit más irányba vitte a vitát. Kovács Zoltán képviselő úr: ha nem együtt lettünk volna Strasbourgban, ahol a régiók bizottságában beszámoltunk arról, hogy Magyarországon hogyan áll a régiók alakítása, akkor a hozzászólása hiteles lett volna, de így sajnos a számomra hiteltelenné vált, amikor ön ezt kritizálta, his zen együtt voltunk ott, együtt számoltunk be, és együtt hallottuk, hogy az Európa Tanács hogyan vélekedik a magyar reformról, a régiók kialakításáról, és ott igen pozitívan vélekedtek erről. Kovács képviselő úr részéről hangzott el a címzett támogatás, azt án igen sokan szóvá tették. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék néhány számot mondani a címzett támogatásokkal kapcsolatban, mert azt gondolom, jó, ha ezt tényszerűen egyformán tudjuk. Az elmúlt négy évben a támogatott beruházások száma a következőképpen alakult: 20002003ig a támogatott beruházások száma 36, 31, 44 és most 2003ban 54 darab, tehát több, mint korábban volt. (Dr. Kovács Zoltán: Kevesebb...) Az elutasított igénybejelentések száma: 11, 10, 2002ben 424, 2003ban 2 darab. Hogyan alakult az in duló beruházások összköltsége 20002003ig? 25,3 milliárd, 23,2 milliárd, 56 és 69 milliárd forint az, amiről tegnap este itt, a parlamentben tárgyaltunk. És hogy az induló beruházások első évi támogatásának az üteme hogyan változik 20002003ig: először 2 milliárd, aztán 1,9 milliárd, 3,4 milliárd és 2003ban 4,6 milliárd. Ezek azok a tényszámok, amik a korábbi évek döntéseiből, illetve a tegnapi részletes vitában lezárt címzett támogatás számaiból jönnek elő. Nógrádi Zoltán képviselő úr elment - azt tudom neki mondani, hogy jó lenne, ha elolvasná a kistérségről szóló füzetet. Szó sincs arról, amit elmondott a kistérségről. Arról van szó, ami évek, évtizedek óta az önkormányzatoknál bevált gyakorlat: egy adott feladatra ésszerűen társulnak, önként, hiszen b elátták, hogy nekik így jó, így tudnak jó minőségű szolgáltatást nyújtani. Szó sincs itt arról, hogy valamifajta kényszertársulásról lenne szó. A pánikhangulat, amit itt jelzett, abból adódik, hogy ha valaki nem olvas el valamit, és a saját véleményét, ami egészen más, nyilvánosságra hozza - én ezt nagyon hibás módszernek tartom. Szó esett itt a Széchenyipályázatról. Domokos képviselő úr, egyszerűen nem igaz, amit mond. A kétperces hozzászólásban elhangzott, hogy jelenleg ki van írva a Széchenyipályázat, uraim. Ahelyett, hogy itt kritizálnak, inkább haza kellene menni, szólni kellene a polgármestereknek, és azt