Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - „Kudarc, kilátástalanság, koncepciótlanság, avagy a becsapott önkormányzatok” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
3951 emelkedjen a közalkalmazotti bér, az ápolónőké, az egészségügyben dolgozóké, a tanároké, de arról nem volt szó, csak ut ána jöttünk rá, hogy átverés az egész, mert vagy nem mondott igazat a belügyminiszter asszony, mert már tudta, hogy a jövő éviben nem lesz benne, csak nem akarta ezt felvállalni, vagy nem volt elég erős ahhoz, hogy a költségvetési osztozkodásban képviselje ezt az ígéretét. De emlékszünk rá, ezt ígérték önök. Ennek tudatában szavazott az ellenzék akkor igennel, át vagyunk verve, sajnáljuk. Át van verve a magyar választópolgár, mert azt mondták, hogy több pénzt az önkormányzatoknak, de azt nem mondták hozzá, hogy viszont az önkormányzatoknak nem lesz pénzük a kátyúzásra, mert be kell majd fizetni a bérbe már a jövő évben, nem lesz pénz a rendes takarításra, a szemétszedésre, mindazokra a szolgáltatásokra, amelyeket igényelnek az emberek egyébként otthon, mert igényelnek. Nézzék meg, olvassák el az újságokat, tele van az újság azzal, hogy tűrhetetlen állapotok vannak az önkormányzati utakon, kátyúország lettünk. Mit gondolnak, miért? Hol van az a pénz, amit arra kellene fordítani? Önök ezt az ígéretüket sem tart ották be. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Weszelovszky Zoltán, a Fidesz képviselője. Parancsoljon, öné a szó. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képvise lőtársaim! A vita eddig azt bizonyítja, hogy egyetértés van a felszólalásokban és a véleményekben az ügyben, hogy az önkormányzatok nehéz helyzetben vannak, ez a nehéz helyzet gyakorlatilag folyamatosan romló, és ebben nincsen vita. Azt hiszem, abban sincs en vita közöttünk, hogy a finanszírozás reformra szorul. Ugyanakkor eltérés van kormánypárti és ellenzéki képviselők között abban, hogy a kormánypárti képviselők megpróbálják egy kissé relativizálni a mostani, a legutolsó időszakban, az új kormány alatt ki alakult helyzetet, és 13 év történéseire emlékeznek. Ebben természetesen az van benne, hogy ha egy ilyen látószögben nézik ezt a kérdést, akkor nyilvánvalóan eltörpülni látszik majd ez a bizonyos legutolsó egy év. Aztán természetesen akadtak itt olyan fels zólalások, amelyek ilyen kampányízű beszédek voltak, és voltak bizonyos csőlátók is - itt valaki nagyon helyesen így aposztrofálta őket. Én megfogadom Veres János államtitkár úr szavait, aki a vita elején, amikor még itt volt, akkor azt kérte tőlünk, hogy konkrétumokról, számokról beszéljünk. Ezért most a felszólalásomban nem egy makroszkópikus közelítést fogok alkalmazni, hanem egy nagyonnagyon konkrét, helyi, egy fővárosi kerületen belüli kérdés kapcsán szeretném a gondolataimat bemutatni. Bizonyára emlé keznek tisztelt képviselőtársaim arra, amikor a tavalyi országgyűlési választások után az MSZPSZDSZkormány az első hónapokban igen nagy lendülettel és bőkezű osztogatással kezdte meg a működését. Azt gondolták - szerintem joggal , hogy az előző kormányt ól megörökölt pénzügyi feltételek alkalmasak lesznek mindazokra az ígéretekre, amelyeket a kampányban ők tettek. Ezért aztán nagyobb szabású akciókat gondoltak a lakásépítés területén is. Ezért a például választott kerületben, amiről beszélni szeretnék, er ről a lakáspályázatról szeretnék néhány gondolatot mondani. Ebben a fővárosi kerületben, ebben a nagyon felfokozott választások utáni helyzetben ezért elhatározták, hogy a Széchenyitervhez pályázatot nyújtanak be a bérlakásépítés támogatásá hoz. Azután a nyár közepén, de különösen már a nyár végén látni lehetett azt, hogy a sokirányú osztogatás eredményeképpen el fognak fogyni a keretek, látni lehetett a költségvetés tervezésénél, hogy a “többet az önkormányzatoknak” kampányszlogen nemcsak ho gy nem teljesíthető, hanem az önkormányzati szférában komoly megszorítások várhatók. Sőt, az is kiderült, hogy az egész Széchenyitervre nincsen már tulajdonképpen szüksége az új vezetésnek.