Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - A pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
3885 minden korlátozás nélkül lehet tárgyalni. Az Országgyűlés nem hozott döntést időkeretes tárgyalásról, a kormánypárti többség házszabályellenesen korlátozta a felszólalások számát, megszabva, hogy csak két körben lehet a frakciók részéről hozzászólni, és annak a legfőbb ügyésznek, akinek a Házszabály 45. §a a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel, az ombudsmanokkal és más közjogi méltóságokkal egyenlő módon korlátlan felszólalási lehetőséget biztosít itt, a magyar Országgyűlésben, öt percet engedett meg, hogy a személye ellen indított támadásokra reagálhasson. Szembeállítva vele: az elmúlt ciklusban az egyik büntetőeljárás alá vont országgyűlési képviselő mentelmi ügye kapcsán 40 percet beszélhetett arról, hogy ő milyen ártatlan, és mi lyen politikai támadásoknak az áldozataként került büntetőeljárás hatálya alá. Micsoda kiáltó ellentmondás! Csak az elmúlt egy hétben én itt tanúja voltam olyan félbeszakításoknak, felszólalások olyan feldarabolásának, amelyek lehetetlenné tették, hogy egy frakcióálláspontot megfelelő, összefüggő módon elő lehessen adni. Demeter Ervin képviselő úr az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény módosításában a Fidesz álláspontját kénytelen volt két vagy három darabban előadni; először ő kapott szót öt percben, utána azt mondták, hogy majd kap még egyszer szót, akkor végigment az összes írásban jelentkezett felszólaló, még a Fidesz nem mondhatta el, hogy mi a véleménye erről a törvényjavaslatról, mert nem fejezte be Demeter képviselő úr a maga felszól alását, felszólaltak a többiek, még kétperceztek is, majd az első szóbeli felszólalóként fejezhette be egy második öt percben az előadását. De ezt láthattuk ma is, ha nem tévedek Gyimesi képviselő úr felszólalásánál, és láthattuk a múlt héten Mátrai Márta felszólalásánál a nyugdíjjal kapcsolatos vitatémában. Arról a kiáltó ellentmondásról nem beszélek, hogy miközben a kormánypárti többség öt percekben korlátozza ezeket a felszólalásokat, az előterjesztő korlátlan, 161820 perces válaszokat ad ilyenkor is. Tisztelt Képviselőtársaim! Mondhatnék még példákat. Ma figyeltem a metró témájában a vitát. Nem tudták a képviselők összefüggően előadni a véleményüket. Még a büntetőbíróságon is módja a vádlottnak, hogy összefüggően adhassa elő a védekezését. Hogy lehet a z, hogy országgyűlési képviselőknek ez a jog nem adatik meg? Erről szól ez a módosító javaslat. Köszönöm a türelmüket, megértésüket, hogy ezt tényleg terjedelmesen kifejthettem, de nagyon fontos kérdésről van szó: a parlament működésének a demokratizmusáró l, olyan kérdésről, olyan módosító javaslatról, melyet a Fidesz a házszabálymódosítás ügye szempontjából kardinális kérdésnek tart. Mert a képviselői felszólalási jog a parlament működésének a lelke. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Avarkeszi képviselő úrnak, MSZP. DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ebben a hozzászólásban csak Salamon képviselő úr néhány tévedésére sze retném felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy úgy tudja, hogy a magyar Országgyűlés Házszabálya kétféle időkeretet szabályoz. Rosszul tudja, téved. Valóban bizonyos típusú hozzászólásoknál maga a Házszabály tartalmaz időkereteket. (21.00) Helyesen mondta azt is, hogy az 53. § szól a tárgyalási időkeretről, de megfeledkezett arról, hogy a 23. § b) pontja a felszólalási időkeretről szól. Rosszul tudja azt is, hogy a Házszabály ajánlást fogad el a felszólalási időkeretre vonatkozóan. Nem, képviselő úr, a mi Házs zabályunk szerint javaslatot fogalmaz meg a házbizottság, és erről a javaslatról dönt aztán az Országgyűlés. Azt is rosszul tudja a képviselő úr - de hát ez már nem jogi, hanem történeti kérdés , hogy ebben a parlamenti ciklusban vált tömegessé az időkere tek meghatározása. Ez az előző ciklusban történt. S
