Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - A Wesselényi Miklós ár- és belvízvédelmi kártalanítási alapról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
3837 Ugyanakkor már a 3. §ban önök kijelentik, hogy a szociálisan rászorultak 30 százalékkal olcsóbban fizethetnek. (Az elnök ismét csenget.) Milyen nevetséges ez? Nem tudni, hogy mennyi a befizetési díj, de aki nem tudja, az 30 százalékkal olcsóbban kaphatja meg. Ez eléggé nevetséges. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megkérdezem Farkas Imre képviselő urat: kétpercest kíván, ugye? Mert véletlenü l ismét az 5öst nyomta meg az előbb. (Farkas Imre jelzésére:) Akkor maradjunk a két percben. Öné a szó. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Pap János képviselő úr felszólalásához szeretném mondani, hogy valóban nem sok az a százmillió forintos összeg, de ez az előterjesztés is garantálja, hogy amennyiben nagyobb összegre van szükség, úgy a költségvetés ezt biztosítani fogja. Tehát ez így rendben van. Nagyon álságosnak é rzem, amit felvet, hogy mi lesz azokkal, akik nem fizetnek be az alapba. Kedves Képviselőtársam! Az előző kormány idején mi történt azokkal, akik fizették a biztosításukat, és a biztosító egy fillért sem adott nekik, és a kormány sem adott nekik egyetlen f illért sem. Úgy gondolom, hogy minimálisat teljesíteni kell az érintett személyeknek, és akkor kapnak pénzt. Most változni fog ez a helyzet: akivel a biztosító nem köt szerződést, azzal fog ez az alap majd szerződni. Meg tudom a képviselő uraknak mutatni a zokat a leveleket, amelyeket Varga Mihály pénzügyminiszter úrnak írtam abban a kérdésben, hogy mi történik, ahol a biztosító nem fizet, és a miniszter úr két levélben jelezte, hogy itt semmi nem történik, mert az állam itt nem tud helyt állni. Ez a rendsze r, ami itt kialakul, éppen ezeket a helyzeteket próbálja kezelni. Lehetne túlmenni ezen az állapoton is, de azt hiszem, ez most nagy előrelépést jelent a korábbi állapotokhoz képest. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Pap Já nos képviselő úrnak adom meg a szót, Fideszfrakció. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Vajon miért nem lehet arra a kérdésre válaszolni, mi a különbség két ember között egy faluban; az egyik fizet az alapba, szerződik az alappal, a másik pedig nem, jön egy árvíz, mind a kettőnek elmossa a lakóingatlanát. Mi a különbség a kettő között? Ha az állam nem tesz különbséget a kettő között, ugyanígy kártalanítani fogja azt is, aki nem szállt be az alapba, és ugyanúgy azt is, aki beszállt az alapba. Tessék mondani, mi az értelme az alapnak!? Semmi. Ha pedig értelmet szeretnénk adni az alapnak, csak úgy lehet, tisztelt képviselő úr, ha felmérjük azokat a tendenciákat, amelyek az elmúlt - ne vegyünk száz évet - ötven évben jellemezté k ezt az országot vízjárás szempontjából, és megnézzük a károk megtérítésére fordított összeget. Akkor pedig ez az összeg, amit az alapba tettünk, semmi, szinte a nullával egyenlő, egy látszattevékenység. Tessék úgy megcsinálni ezt a törvényt, hogy valóban jó legyen, és valóban meg tudjuk fogalmazni, amit kérdésként feltettem, képviselő úr, hogy mi lesz a különbség a két szomszéd között, aki fizet és aki nem fizet. 17.20 Van itt nagyobb probléma is, képviselő úr. Ha megnézi a lakóingatlant, az ingatlannyil vántartás, a törvényi besorolás szerint a lakóingatlan magában foglalja a lakást és a gazdasági épületet. Önök pedig az indoklásban elmondják, a gazdasági épületre nem vonatkozik. Akkor kéretik a lakóingatlant is például átírni, mert azt gondolják esetleg az érintettek, mert mondjuk még 3040 szarvasmarhát vagy sertést is tart a háza mellett, és azt mondja, hogy biztosítom ezt is, és amikor menne a pénzért, akkor azt mondják, hogy nem barátom, ez erre nem vonatkozik. A törvény pedig azt mondja, hogy a lakói ngatlanra igen, vonatkozik, mert a lakóingatlanhoz a gazdasági épület is hozzátartozik. Tehát
