Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - A nemzeti civil alapprogramról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MARTONOSI GYÖRGY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
3803 jelenlévőkből számoljuk az érvényességet, hanem a testület teljes létszámából, tehát az úgynevezett minősített többséget vegyük alapul. Ezt az eljárást egyébként abban a kuratóriumban, amit az egyszeri pénzosztásra a közelmúltban felállított a Miniszterelnöki Hivatal kétharmados civil képviselettel, már kipróbáltuk, alkalmaztuk, és az a tapasztalat, hogy nagyon jól működött, hiszen tényleg a tagok mindegyike vagy kétharmados többsége nem tud egyszerre jelen lenni nagy valószínűséggel, az operativitás rovására megy, ha a határozatképességhez túl szigorú a z előírás. Viszont ahhoz, hogy meggyőző többségű legyen a döntés, a teljes létszám több mint felének kell egybehangzóan nyilatkozni. Ez nálunk a kuratóriumban úgy működött, hogy ott 15 fős volt a testület, tehát 8 fő jelentett határozatképességet, de ha cs ak 8 fő volt jelen, akkor az azt jelentette, hogy egybehangzóan, egyformán kellett nekik állást foglalni ahhoz, hogy érvényes is legyen az a határozat, amit hoztak. Tényleg örömmel tapasztaltam, hogy ezt az érvelést az előterjesztő képviselője elfogadta, é s ilyen módon ez a szabályozás kerül a törvénybe, a tanácsnál is és a kollégiumoknál is következetesen. Ez alól csak az ügyrend elfogadása kivétel, ahol viszont kétharmados többség szükséges a határozathozatalhoz. Két módosító indítvány a fellebbezési eljá rással kapcsolatban tartalmaz pontosítást. Nem akarok részletekbe belemenni, de ez is rendkívül fontos volt számomra, hogy ha valamilyen aggály merül fel a döntéssel kapcsolatban, akkor annak a precíz, pontos eljárása, hogy hogyan is lehet fellebbezni, és milyen módon kerül megszüntetésre egy meghozott döntés, most szerintem precízen le van írva a tervezetben, illetve az elfogadott módosító javaslatokban. Van egy kérdés, amihez én magam nem nyújtottam be módosító indítványt, de az egyik legfontosabbnak érze m a tanács felállítása szempontjából, és jelen pillanatban még megoldatlan kérdés, úgyhogy remélem, hogy majd vagy kapcsolódó módosító indítvánnyal, vagy lehet, hogy bizottsági indítvánnyal, de pontosítjuk annyira a tennivalókat, hogy mindenki számára megn yugtató legyen. Ez pedig az, hogy hogyan is kerülnek megválasztásra azon a bizonyos jelöltállítási rendszeren keresztül, ami tényleg nagyon részletesen szabályozva van a tervezetben, azok a személyek, azok a civilek, akik valamilyen körnek a delegáltjai. A jelenlegi javaslatban 17 fős ez a testület. Hozzá szeretném tenni, hogy nagy számban érkeztek módosító indítványok abba az irányba is, hogy növelni kell ennek a testületnek a létszámát, ilyeneket nyújtott be Pettkó András az MDF részéről, és érkeztek az e llenkező irányból is, hogy lényegesen csökkenteni kell a testületet, Halász János fogalmazott meg ilyen javaslatot. Ebben az esetben is, hasonlatosan ahhoz, amit itt a délelőtt folyamán a működési keret százalékának a nagyságrendjével kapcsolatban végigvit attunk, az a benyomásom, hogy valószínűleg ez az optimum, ami már a tervezetbe került, ez a 17 fő, amiből tehát 12 embert állítanának a civilek, hetet a régiók képviseletében, a hét régió képviseletében egyetegyet, ötöt pedig a nagy, országos szervezetek képviseletében. Nos, ezen a ponton nem érezzük elég részletezőnek a szabályozást, hiszen jó lenne, ha az öt tematikus szakmai elven lenne pontosan meghatározva, hogy hogyan is kerülnek kiválasztásra. Ehhez pedig fel kellene sorolni azokat a nagy gyűjtőkate góriákat, az egészségügyi és szociális területen tevékenykedő civilek körét, az ifjúsági szervezetekkel, szabadidős programokkal foglalkozókat, a környezetvédőket, a jogvédőket, és a többit, egy nagyon precíz beosztással fel kellene sorolni, hogy országos szervezeteik milyen módon tudnak majd képviseletet delegálni ide. (14.50) Én azt remélem, hogy soksok vita után végül is ebben is meg fogunk tudni állapodni, hiszen a civil szervezetek is régóta vitatkoznak ezen a kérdésen, fogalmaztak is meg számunkra ja vaslatot, úgyhogy itt az utolsó héten az utolsó simítások valószínűleg megtörténnek. A kollégiumokról én magam azt gondolom, hogy be kellene határolni felülről a kollégiumok létszámát. Már van bent olyan módosító indítvány, amelyik 515 fő közé kalibrálja a kollégiumok lehetséges létszámát. Én itt a felső határt egy kicsit túl megengedőnek, túl magasnak tartom. Tessék belegondolni, ha a hét régióban mindenhol létrejön kollégium, és az a cél, hogy mindegyik régióban
