Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - Az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. CSEHÁK JUDIT egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
3758 egészségügyi dolgozó jogállásának rendezésére is. Mi után két különböző jogterületet szabályoz ez a két törvény, ezért azokkal értettünk egyet - az Orvosi Kamara is ezek között volt , akik külön törvény készítését igényelték, és ez volt a kormánypárti és - nyugodtan mondhatom - az ellenzéki padsorokban ülő képviselők közül jó néhánynak az igénye is. Milyen területeket szabályoz ez a törvény? Három csomópontja van, ez a szerkezetében is követhető: szabályozni kívánjuk az egészségügyi tevékenység végzésének feltételeit, és az alapvető szabályokat is összefogla lja ez a jogszabály. Ezek közül rendkívül fontos a pihenéshez való jog hangsúlyozása, annak a mérlegelése, annak az elismerése, hogy a betegnek is joga van ahhoz, hogy munkaereje, mérlegelési, döntési képessége teljében lévő egészségügyi dolgozó lássa el ő t munka közben vagy találkozzék vele az ügyelet során; és miután ezt csak fokozatosan tudjuk elérni, ez a törvény az uniós szabályokkal összhangban is - és megint hangsúlyoznám, az Orvosi Kamara ajánlásával összhangban - önként vállalható túlmunkakeretre a d lehetőséget. Az önként vállalható túlmunkakeret nem lehet több heti 12 óránál, féléves időszakot összeszámítva. Ez kevesebb, mint amit a Magyar Orvosi Kamara ajánlott és elfogadhatónak tartott, mert ők 72 órára adtak volna lehetőséget, mi azonban úgy gon doltuk, hogy ez messze túlmenne azon a határon, ami teljesíthető volna, legalábbis emberileg, és ami elfogadható volna szakmailag. Egyetértettünk abban is, és ezt is tartalmazza a törvény, hogy az önként vállalt túlmunkának kétfajta elismerése jelenjen meg a jogszabályban: fizessünk az ilyen típusú ügyeletért 50 százalékkal magasabb díjat. Erre is vissza fogok térni, de itt szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem az a típusú jogszabály, tisztelt képviselőtársaim, mint az előző kormány minimálbéremelése volt, h ogy itt döntünk arról, hogy 50 százalékkal magasabb önként vállalt ügyeleti díjat fizetünk, és ez majd nem jelenik meg a költségvetésben. A miniszterelnök úrnál folytatott egyeztetésben - a Pénzügyminisztériummal egyetértésben - úgy terjesztettük elő ezt a törvényt, hogy a kormány jóváhagyta, tudomásul vette, hogy a jövő évi költségvetésünkben, miután májustól kerül ez bevezetésre, többlet 10 milliárd forintot kell biztosítani az ügyeleti díjakra, és természetesen tudjuk azt is, hogy ennek az éves költségki hatása el fogja érni egész évre vetítve a 15 milliárd forintot. (10.00) A túlmunka ilyen típusú elismerése a jövő évben az egészségügyi dolgozók számára átlagosan 33,5 százalékos béremelést jelent, ami az egészhez képest természetesen nem jelentős, de a t öbbletmunkához viszonyítva komoly előrelépés, még akkor is, ha ezeknek a tételeknek a további emelésére is nyilván szükség lesz majd 2005ben és 2006ban. Szabályozzuk azokat az alapvető jogviszonyokat, amelyeket - mint említettem - más törvények tartalmaz nak, a közalkalmazotti törvény, a munka törvénykönyve, a gazdasági jogszabályok. Két új elem kerül be a törvénybe, a szabadfoglalkozású orvos és a szabadfoglalkozású egészségügyi munkavállaló nevesítése. Ez is az Orvosi Kamara kérése volt, és mi egyetértőe n teljesítettük. Valamint bekerül a betegegyesületek, betegszervezetek kérésére az önkéntes segítő nevesítése. Az egészségügyi intézményeinkben ugyanis számos krónikus osztályon, a hospicerészlegeken, de másutt is nagy szüksége van a betegnek is és az egé szségügyieknek is arra, hogy ápolási ügyekben, de akár csak társalgásban, akár a hozzátartozóval nem rendelkező betegek látogatásában legyen lehetőségük a képzett, önkéntes, nem egészségügyi szakképesítésű segítők megjelenésére és feladatvállalására is. El kell mondani, hogy a Nemzeti Egészségügyi Tanácsban ennek a változtatásnak a fogadtatása rendkívül kedvező volt, és én is rendkívül sokat várok ettől az új lehetőségtől. Szeretném, ha a nyilvánosságban is megjelenne ez a pozitív változás, hiszen magunk se m látjuk még, hogy milyen új erőforrásokra teszünk szert, amikor ezt a változtatást jóváhagyjuk. Miután különböző jogviszonyokban dolgoznak egészségügyiek, olykor a közalkalmazott vállalkozóként, de dolgozhat közalkalmazott önkéntes segítőként is egy másik intézményben, vagy lehet egy gazdasági társaság munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottja, ezért szükség volt az alárendeltségi viszonyok rendezésére is. Hiszen hogy kinek van utasítási joga, hogy hogyan
