Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 2 (76. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
3687 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A földgázellátásról szóló törvényjavaslatot a parlamenti patkó mindkét oldalán az ülé sszak legfontosabb gazdasági törvényalkotó munkájaként jelölték meg többen a vitában felszólaló képviselők. Így azután most, elérkezve e törvényjavaslat parlamenti vitájának lezárásához, engedjék meg, hogy mindenekelőtt megköszönjem azt az aktivitást, amit a képviselők ezen törvényjavaslat vitája során a patkó mindkét oldalán kifejtettek, és munkájukkal, érveikkel nagyrészt hozzájárultak ahhoz, hogy a törvényjavaslatból jobb törvény lesz, mint ahogy az a parlament falai közé bekerült. Szeretném megköszönni munkáját az előzetes egyeztetéseken részt vevő érdekképviseletnek, szeretném megköszönni a szakértők közreműködését, valamint a bizottságokban, de különösen az első helyen kijelölt gazdasági bizottságban folytatott műhelymunkát és jobbító javaslataikat. A több hónapon át folytatott munka után úgy gondolom, nem szükséges tovább nyomatékosítanom a földgázellátás ügyének fontosságát. A gázpiac megnyitása a tavaly megkezdett villamosenergialiberalizációhoz hasonlóan új perspektívát nyit meg a gazdaság területé n. A törvényjavaslat társadalmigazdasági fontosságát jól érzékelteti, hogy a parlamenti vita csaknem négy hónapja alatt 247 képviselői kapcsolódó és bizottsági módosító javaslat érkezett. A javaslatok csaknem felét beépíthetőnek ítéltük a törvényjavaslatb a, s így az a meglehetősen egyedülálló helyzet állt elő, hogy a kormány a beérkezett nagyszámú módosító indítvány több mint felét magáévá tette. A módosító indítványok elsősorban a földgázipari tevékenységek szétválasztását, a gázinfrastruktúra tulajdoni v iszonyait, a kedvezményes gázellátást és gázárszabályozást, az úgynevezett befagyott költségek kezelését, a fogyasztóvédelmet, a hálózatfejlesztés lakossági finanszírozását, a hatósági hatásköröket, a PBgáz problémájának kezelését és az úgynevezett feljog osított fogyasztók piacra lépésének szabályait érintették. A törvényjavaslat alapgondolata szerint az egyes gázipari társaságok tevékenységeiket különálló jogi személyekként, illetőleg elkülönítetten vezetett számvitellel kell hogy ellássák. (21.00) Követk ezésképp azokat a módosító javaslatokat támogatja a kormány, amelyek leginkább megfelelnek az átláthatóság, a megkülönböztetésmentes verseny követelményeinek. A kormány részéről egyetértettünk azzal a módosító javaslattal, amely szerint egy engedélyes fősz abály szerint több engedéllyel is rendelkezhet. Kivételt képez ez alól a szállítási, rendszerirányítási és a szervezett földgázpiacműködtetési engedély. Ez a megoldás amellett, hogy megfelel az Európai Unió vonatkozó előírásainak, de nem teljesíti azt tú l, sokkal gyakorlatiasabb és könnyebben megvalósítható. Így a domináns jogi szétválasztás irányából elmozdultunk a funkcionális, illetőleg menedzsmentszempontú szétválasztás irányába. Számos vita fakadt abból, hogy a gázellátás infrastruktúrájának tulajdon joga és maga a hatósági engedély nem egy kézben összpontosul. A későbbi végeláthatatlan pereskedések, valamint az esetleges befektetői visszaélések elkerülése végett azzal a módosító javaslattal értünk egyet, amely hosszú távon rendezi az infrastrukturális eszközökkel való rendelkezés szabályait. A legtöbb vitát a parlamentben és a közvélemény körében egyaránt a gázárak változása és a kedvezményes lakossági gázellátás kormány által kidolgozott rendszere okozta. A hosszas vitákat követően azzal a kezdeményez éssel tudunk egyetérteni, amely szerint a kitermelés indokolt költsége és az értékesítési ár közötti többlet nagy részét az állam megemelt bányajáradékként elvonná, és a kedvezményes lakossági gázellátás finanszírozására fordítaná, vagyis a kedvezőbb költs éggel kitermelhető hazai földgázvagyon árelőnyét a lakossági fogyasztóknál érvényesítené. Ez a javaslat, ezt fogadta el a kormány. Ezáltal a magyar gázvagyon hasznaiból a lakossági fogyasztók, az állam és a kitermelő is részesedik. A piacnyitásnak alapeset ben nemcsak nyertesei, de vesztesei is lehetnek. Különös veszély fenyegeti azokat a gázipari vállalkozásokat, amelyek hosszú távú, tíztizenöt évre előre megkötött szerződések alapján rendezik földgázvásárlásaikat és eladásaikat. Ezen vállalkozások terhei nek enyhítésére a kormány támogatja azt a módosító javaslatot, melynek értelmében az engedélyesek