Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 28 (75. szám)
3538 1992. évi postatörvény 1996. évi módosítása tette lehetővé, nem ped ig a kormány részéről hivatkozott 2001. évi kormányrendelet. Mi, érintettek, természetesen ezt jól tudtuk, bizonyság erre: már 2000ben felszólalni kényszerültem a '96. évi törvény hatálya miatt tervezett postabezárások ellen. Ezért most nem önmagamat ismé tlem, hanem a tanácskozás résztvevőinek véleményét közvetítem a kormány felé. A rendezvény házigazdai tisztségét betöltő polgármester úr furcsállotta, hogy a településükön 1895 óta működő postahivatal éppen most vált ráfizetésessé. Mások a tervezett mobilp ostával szemben vagyonbiztonsági és személyiségi jogi kifogásokat vetettek fel. Kielégítő válasz az alapellátás körébe nem tartozó, de ma már alapellátásnak számító banki szolgáltatásokkal kapcsolatban sem hangzott el, pedig az állam által megtűrt szerveze tt rablóbandák ellen az egyetlen hathatós védekezés ez idáig a postán tartott pénz volt. Mivel a legkülönbözőbb felvetésekre a válaszadók rendre a gazdaságossági szempontokra hivatkoztak, magától értetődött a helybeliek bölcs következtetése. Amennyiben min den területen - oktatás, közlekedés, egészségügy, posta - a gazdaságosságnak kell érvényesülnie, végeredményben mire fizetik a magas adókat? Csak nem a milliárdos miniszterek további gyarapodására? Az ormánságiak számára ugyanis már ismerős a gazdaságosság ra és a fejlődésre hivatkozó módszeres elsorvasztás. Ezt tette az elődpárt is. A fejlődés jegyében zajlott a teljes tulajdonfosztás, a fejlődés indokolta a határsávba internálást, és ugyancsak a fejlődést szolgálja állítólag ez a mostani, végső felszámolás is. Az egészben csak az a furcsa, hogy a határon átnézve a horvát, a szlovén, az osztrák oldalon az ottani, ugyancsak apró falvakban jár a vonat, működnek az iskolák, kinyit a posta, helyben van az önkormányzat, természetesen gazdaságossági alapon. A jele nlegi postabezárásban érintett 36 ormánsági község ezért sem tudja elfogadni a kormányzat hamis érvelését, és ezt a petíciójukban meg is fogalmazták. Az ormánságiak a szavak paravánja mögötti valódi kormányprogrammal találkoznak nap mint nap, az iskolát, ö nkormányzatot körzetesítő, a vasutat felszámoló, a postát bezáró kormány programjával, pedig lehetne ezt a drasztikus programot humánusabban is végrehajtani. Egy Amerikát járt ormánsági ember saját szemével látott élményéről tett tanúságot: az amerikai ind ián rezervátumokban az állami posta állandó postahivatalokat tart fenn - természetesen gazdasági alapon. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány rés zéről valaki kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem. Köszönöm szépen. Az ülésnap bezárása ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Ülésnapunk végére értünk. Az ülésnapot ber ekesztem. Mindenkinek jó napot kívánok, jó pihenést, jó estét! Holnap reggel 9 órakor folytatjuk munkánkat. Kérem a képviselőtársaimat, hogy kártyáikat ne felejtsék a kártyaolvasó gépben! Köszönöm szépen. (Az ülésnap 20 óra 47 perckor ért véget.) 2003. máj us 28 (75. szám)
