Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat álta... - ELNÖK (Mandur László): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
3489 Egys zerűen azt kell mondani a kanadaiaknak, hogy úgy kell majd Magyarországgal kereskedni, ahogy ezt Németországgal, Franciaországgal vagy akár NagyBritanniával teszik, és akkor nem leszünk messze a valóságtól. Egyszerűen Magyarország ennek a nagy folyamnak l esz a része, és ugyanúgy abba a 150 országba is Németország, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok exportál a legtöbbet. Mi is kövessük az ő példájukat! Semmivel sem leszünk rosszabb helyzetben, sőt, jelentősen jobb helyzetben leszünk, ha uniós tag ként fogunk külkereskedni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Gyimesi József, a Fidesz képviselője. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Horváth János képviselő úr felszólalásához kapcsolódóan szeretnék arra rámutatni, hogy azért a törvényjavaslatnak vannak pozitívumai is, főként az, amikor több jogintézménynél az európai uniós államok és a harmadik országok között megkülönböztetést tesz, szükségszerűen. Így példá ul a fióktelepek ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzésénél vagy az előfióktelep intézményének bevezetésénél, amikor kifejezetten rendelkezik arról, hogy ezek a kedvezmények csak az uniós tagországokat illetik meg a csatlakozást követően. Tehát én nem azt ál lítom, nem azt állítjuk, és főleg nem gazdasági szakember vagyok, hogy mindenképpen különbséget kell tenni az uniós országok és a harmadik államok között, gazdasági téren sem feltétlenül kell különbséget tenni, de valószínűleg a magyar gazdaság állapotában , a magyar gazdaság védelme érdekében valamit a szövetségből vagy a csatlakozásból eredően kényszerűen meg kell engednünk, mert derogációt nem kérhettünk. De ha megvan a jogi lehetőség, és ez a nemzetközi jogot sem sérti, meg az egyenlő elbánás elvét sem s érti, amely azért a világgazdaságban nem meglévő elv, akkor bizony a magyar gazdaság védelme érdekében harmadik országokra nem kell kiterjeszteni azokat a kedvezményeket, amelyek a csatlakozás során az uniós partnereink számára megadatnak. Végezetül, a 20 másodpercet még felhasználva hadd utaljak arra, hogy a gazdasági letelepedés nélkül végezhető tevékenységek esetében ott lóg ki a lóláb, hogy ez nem jogharmonizációs célú módosítás, hogy a törvényjavaslat újonnan megfogalmazott 3/A. §a azt mondja, nagyon helyesen, hogy az uniós csatlakozás után minden korlátozás e tekintetben megszűnik a határon átnyúló szolgáltatások tekintetében. Köszönöm. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra Horváth János, a Fidesz képviselője következik. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Urak! Nekem nem az a fájdalmam ebben, hogy a kanadaiaknak vámot kell fizetni, amikor Magyarországra exportálnak; persze, hogy vámot kell fizetni. Nekem a másik oldala fáj jobban, az, hogy amikor mi Magyarországról Kanadába exportálunk, az vámköteles lesz. Magától értetődőnek tartottam, hogy a vámok reciprokális rendszer, tehát amikor mi mostantól fogva klubtagok leszünk, és exportálunk Németországba, ott nem lesz vám a magyar portékára, mert vámunió. De ugyanaz a magyar portéka ha Kanadába vagy Japánba, vagy az USAba, vagy másik 150 országba kerül, az vámhatáron megy keresztül, tehát az ottani vevőnek azokban az országokban annyival drágább lesz. Tehát a magyar eladó ilyen tekintetben hátrányban van. Csupán ezt kívántam kiemelni, és ennek kérem a rövid és hosszabb távon való mérlegelését és kontemplálását. Köszönöm szépen.
