Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat álta... - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
3483 Köszönöm szépen. Megad om a szót ötperces időkeretben Gyimesi Józsefnek, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon, képviselő úr! DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Visszapillantva egy korábbi ügyrendi vitára, azért hadd hangsúlyozzam ki én is , hogy ötperces időkeretben egy frakció gondolatait és véleményét egy beterjesztett törvényjavaslatról összefoglalni, bizony lehetetlen vállalkozás. A büntetőeljárásban egyébként a vádlottat és a tanút is megilleti az a jog, hogy megszakítás nélkül mondja el a felszólalását, a Magyar Országgyűlés képviselőit ez nem illeti meg. Úgy gondolom, hogy a másik oldalon kormányzati pozícióban ülnek olyan képviselőtársaim, akik bizony szóvá tették volna az előző ciklusban, ha a miniszteri expozé elmondására biztosíto tt idő egyharmada jut a vezérszónoki felszólalás elmondására. De ezen túljutva, mert a szűkős időkeretemet… ELNÖK (Mandur László) : Képviselő Úr! Ezt az ötven másodpercet ismét beszámolom önnek. Azt kérném tisztelettel, hogy jelezze a frakcióvezetőjének, ha lehetséges, hogy a házbizottsági ülésen, amikor ezekről dönteni szoktunk, és általában konszenzus van, javasoljanak hosszabb időkeretet ilyen esetekben. Biztos lesz rá lehetőség, hogy ne öt perc legyen, hanem tíz. Néhány esetben ebben konszenzus volt, ezt csak úgy mondom. Azt kérném tisztelettel a kollégáktól, hogy ismét indítsák a képviselő úr időkeretét. Parancsoljon, öné a szó, és akkor így a tárgyra térhet ötperces időkeretben. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett törvényjavaslat, ahogyan az államtitkár úr befejező mondatában kihangsúlyozta, nagyon fontos jogharmonizációs törvény, de nemcsak jogharmonizációs törvény, hiszen ez a törvényjavaslat és az általa érintett törv ények általában a külföldi vállalkozások magyarországi letelepedését vagy letelepedés nélküli munkavégzését szolgálják. Tehát a törvényjavaslat a külföldi gazdasági vállalkozásoknak a hazai gazdasági életben való térnyerését kívánja elősegíteni, támogatni, a még meglévő jogi korlátok leépítésével. A módosítás indoka az európai közösségi jogszabályokkal való összhang megteremtése - a törvényjavaslat írásbeli indokolásában is ez olvasható , közismert szóval a jogharmonizáció, amely manapság olyan komoly indo k, amelyet talán nem is illik vitatni, kétségbe vonni, mert aki azt teszi, az könnyen megkaphatja az unióellenesség vádját. (16.40) Én mégis azt javasolnám tisztelettel képviselőtársaimnak, legalább a törvényalkotás szintjén vizsgá ljuk meg a kormány előterjesztéseit abból a szempontból, hogy valóban jogalkotási kényszer álle fenn az adott esetben, vagy a csatlakozás csak egy tetszetős indok arra, hogy a külföldi vállalkozások és magánszemélyek hazai gazdasági életben való részvétel ét teljesen liberalizáljuk. Ugyanis az előttem felszólaló államtitkár úr és frakcióvezető úr is a törvényjavaslat, illetve törvénymódosítás alapvető indokaként jelölte meg a jogharmonizációt, és - mint ismételten hangsúlyoznunk kell - a jogharmonizáció ker etében nemcsak a Magyarország és az Unió közti jogközelítésről van szó, hiszen ezek a módosítani kívánt törvények, mint ismétlem, érintik harmadik államok és az Unió, illetve Magyarország viszonyát is. Vizsgálódásaink során, ha a módosítást nem jogalkotási kényszer indokolja, fontos annak mérlegelése, hogy az új jogi szabályozás mennyiben szolgálja a magyar gazdasági érdeket, tehát mi a magyar érdek, de azt is mondhatnám, hogy uniós csatlakozásunk közeledtével az is megvizsgálandó, hogy az Unióban honos gaz dasági vállalkozások érdekét miként jelenítik meg ezek az érintett jogszabályok.
