Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint azzal összefüggésben más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH ANDRÁS (MSZP):
3476 ennek a feladatnak. A hatályos titokvédelmi törvényt ennek megfelelően kell módosítani nekünk ebben a kérdéskörben. Ez az ál láspontunk. Az előkészületek, mint ahogy mondottam, az Orbánkormány alatt megkezdődtek, konkrét elemeire is hivatkoztam. Ezek az előkészületek akkor elsődlegesen a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok sürgetésére születtek meg. Ennek az oka az, hogy a szo lgálatokat irányító miniszter felügyeli a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet, aki a minősített NATOinformációk, illetve a törvény elfogadását követően az európai uniós információk védelméért is felelős, de a személyi biztonsági feladatok döntő részét is a ne mzetbiztonsági szolgálatok végzik. Ezek fő vonalakban a nemzetbiztonsági ellenőrzések. Ők, mármint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok biztosítják az iparbiztonsági ellenőrzések operatív hátterét és annak döntő részét, hogy csak a legjelentősebbeket eml ítsem, de a Rejtjel Felügyelettől kezdve még nagyon sok tartozik ide. A Belügyminisztériumhoz tartozott klasszikusan a feladat, alapvetően a papír alapú információk és a papír védelme. Megítélésem szerint a rendszer azért korszerűtlen, mert egyrészt kizáró lag papír alapú, másrészt nem magát az információt védi, hanem az adathordozót, tehát jelen esetben a papírt. Éppen ezért szükséges ennek a rendszernek a korszerűsítése. Néhány szóban az előttünk lévő törvényjavaslatról: A törvényjavaslat az indokolása sze rint, és ahogyan önök is mondják, hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásával összefüggő és a magyar minősítő rendszer harmonizációs célú átalakítását célozza meg, azonban a normaszöveg ezen a célon túlmegy, amikor nemcsak az EUs titokvédelmi szabályok magyar jogrendbe történő átvételére, hanem a nemzeti titkaink esetében egy új típusú, négyszintű, úgynevezett kár központú titokvédelem meghonosítására tesz javaslatot. Nos, ez az új minősítési rendszer teljesen kidolgozatlan, mivel csak absztrakt módon h atározza meg a titokszintek közötti különbséget. Ahhoz, hogy ez megfelelően tudjon működni, a titokvédelem különböző aspektusainak - adminisztratív biztonság, személyi feltételek, fizikai és informatikai biztonsági követelmények , valamint a titokvédelemh ez kapcsolandó büntetőjogi és szabálysértési jogintézmények négyszintűvé tételére is szükség van, és erre is sort kellene keríteni. (16.10) Említettem hibájának, a jelenlegi javaslatnak is hibája, mint a rendszernek, hogy ez a javaslat is továbbra is csak a papír alapú minősített adatok rendszeréből indul ki, holott az elektronikus aláírásról 2001ben elfogadtunk egy törvényt, ami lehetővé tette az elektronikus okiratot. A következő feladat, különösen az információs társadalom kihívásaira tekintettel, a min ősített elektronikus ügyirat megteremtésének és annak a biztonsági rendszerének a kialakítása, és hasonlóképpen a magyar, a nemzeti rendszerben is meg kell oldani (Az elnök jelzi az idő leteltét.) az iparbiztonsági ellenőrzést. Ö sszefoglalva tehát, az a javaslatunk, illetve az a véleményünk a törvényjavaslatról, hogy a három titokvédelmi rendszer egymással nem kompatibilis, ami nem fenntartható; a minősítéseknek nincsenek meg az egzakt kategóriái, az újonnan bevezetendőknek; és az információk kezelése, tárolása a NATO, az EU és a nemzeti között nem harmonikus. Tehát nem végzi el a törvény azt a feladatot, ami célja lenne, ezért nem tudjuk ilyen formában támogatni, és az általános vitára sem tartjuk alkalmasnak. Köszönöm a megtiszte lő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra következik Tóth András, a Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon! TÓTH ANDRÁS (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Röviden reflektál andó Demeter képviselőtársam véleményére, a támogatás kérdéséről.
