Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint azzal összefüggésben más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László):
3473 A NATO és az Európai Unió érintett intézményei a minősített információk komplex és átfogó védelméből kiinduló elvek alapján működtetik az információbiztonsági rendszerüket, amelyek a személyi biztonság feltételeitől kezdődően a fizikai, az objektumbiztonságon és a dokumentumbiztonságon át a számítástechnikai, az átviteltechnikai és a rejtjelbiztonság összes kérdését magukba foglalják. Ugyanezeket az elveket alkalmazzák az adott országok kormányzatai és a magánszféra közötti, mi nősített információkat tartalmazó szerződéses kapcsolatokban, amelyek biztosítására kialakították az úgynevezett iparbiztonsági rendszerüket. Nagyon sok esetben előfordul, hogy a magánszférának ahhoz, hogy a feladatát elvégezze, építsen egy objektumot, egy telefonközpontot, szüksége van minősített információk megszerzésére, és ennek a védelmi rendszerét is ki kell alakítani - ez az iparbiztonsági rendszer. Ezzel rendelkezik például a NATO, át fogja venni az Európai Unió; ennek megfelelővel mi nem rendelkezü nk, államtitkár úr - ezt is a hiányosságok között említem. Ezeknek az említett kérdésköröknek egy része Magyarországon ismert, a probléma is ismert, de jelenleg még nem szabályozott. Növeli a gondjainkat az is, hogy az egyes részterületeken illetékességgel bíró hazai szervezetek teljesen dezintegráltan, különböző tárcák irányítása alatt, sok esetben még ezeken a tárcákon belül is elkülönítetten működnek. Hazánkban a NATOcsatlakozást megelőzően, kifejezetten a helyzet áthidalására jött létre 1999ben a Nemz eti Biztonsági Felügyelet. A tevékenysége ellátása során rendszeresen tapasztalta a nemzeti titokvédelmi rendszerünk gyengeségeit, illetve ennek az alkalmazhatósági korlátait a NATO- és a NYEUinformációk megfelelő és biztonságos előírásainak a betartásako r. Ebből következően a kormányzati és a gazdasági szféra egy részében mára kialakult egy elkülönült NATO információbiztonsági rendszer, amely az esetek többségében párhuzamosan működik a nemzeti titokvédelmünkkel, mivel a nemzeti képessége nem éri el a NAT O által megkövetelt minimális szintet sem. Körülbelül itt tartunk most, államtitkár úr, és mint említettem, 2000. december 12én ezeknek a problémáknak a felvetésével - ezeket ismertetve - fordultam a kérdéskörben a továbbiakban illetékes belügyminiszterhe z és honvédelmi miniszterhez. (16.00) Ezen belül - ön bizonyára tud róla - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter hivatalában megtörténtek azok az előkészítési lépések, amelyek alkalmassá tették arra a szervezeteket, hogy egy ilyen tit okvédelmi rendszer kialakításra kerüljön. Azért nem tudott akkor továbblépni ez a kérdés, mert eljutott egy döntési pontig, amikor dönteni kellett, hova kerül ezeknek a feladatoknak a döntő része, illetve az összehozása révén, és ehhez szükséges kormányzat i döntés. Erre sajnos már akkor a választások és a kormányváltás miatt nem volt lehetőségünk, de azóta egy esztendő eltelt, ennek a döntésnek a meghozatalára, remélem, volt lehetőség. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Látok jó jeleket is természetesen, meg kell hogy mondjam, hiszen az, hogy ezt az előterjesztést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter - aki jelen esetben a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - terjesztette elő, számo mra azt jelenti, és a törvényben megfogalmazott rész, ami az európai uniós információk védelmi rendszerét a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez telepíti, azt jelenti… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen. Ez azt je lenti, hogy ebben már van döntés. Már remélem, hogy a nemzeti kérdéskörben is van, és akkor úgy gondolom, minden akadály elhárult. Amennyiben nincs meg ez a döntés, ez elkerülhetetlen, és meg kell ezt hozni, tisztelt államtitkár úr. (Az elnök a csengő megk ocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Parancsoljon, elnök úr! ELNÖK (Mandur László) : Úgy láttam, hogy öt perc a fölszólalási idő.
