Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra és az Államháztartási Hivatalra vonatkozó egyéb törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
3453 folyamatokról hogyan vélekedik az Európai Bizottság; önnek is mint közpénzügyi államtitkárnak a figyelmébe ajánlom ezt: Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzése területé n Magyarország mélyreható változásokat hajtott végre a költségvetési végrehajtási rend szerint. Ennek során módosították az államháztartási törvényt, és három különálló részre bontották a Magyar Államkincstárt. Ez a három rész: 1. az állami költségvetés el őirányzataival és kötelezettségvállalásaival, valamint a területi államháztartási hivatalokkal foglalkozó, 2. az állami, kormányzati adósság kezelésével foglalkozó, valamint 3. az állami költségvetésből történő kifizetések végrehajtásából álló egység. Mind ez része az államháztartás általános reformjának, melynek az a célja, hogy elválassza a szabályozási és készpénzátutalási feladatokat egymástól, és hogy átláthatóbbá tegye a magyar államháztartás rendszerét. Ezen túlmenően a vonatkozó kormányrendelet módo sítása, mely 2002 januárjában lépett hatályba, többek között meghatározza a költségvetési szervek szintjén a költségvetési kötelezettségvállalások felülvizsgálatára vonatkozó továbbfejlesztési lépések sorozatát. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt hiszem, ennél hathatósabb érvet a rendszer fenntartása és továbbfejlesztése érdekében nem nagyon tudok elképzelni. Valószínűleg önök nem vették a kezükbe, de különösen a miniszter úr, az Európai Bizottságnak Magyarországról szóló 2002. évi éves jel entését, mert ha a kezébe vette volna, akkor az elkezdődött államháztartási reform részeként kezelt hármas egység megteremtésére nem tett volna most törvényjavaslatot, hogy visszalépés történjen, egyrészt. (14.30) Másrészt pedig ha elolvasta volna a 2002 j anuárjában hatályba lépett kormányhatározatot, akkor, úgy gondolom, nem terjesztette volna ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. Tehát mi indokolja a pénzügyminiszter érthetetlen döntését? Az európai uniós elvárások? Hallhattuk, az Európai Uniónak n emhogy ez lenne az elvárása, hogy összevonják az államilag elkülönülő feladatokat, hanem éppen hogy támogatta az Orbánkormány döntéseit, és továbbfejlesztésre ajánlotta. Tehát semmiképpen nem tekinthető az államháztartási reform lépéseként ez a törvényjav aslat. Vagy kezelhetjük úgy, hogy a pénzügyminiszter lépéseket tesz annak érdekében, hogy létrejöjjön a takarékos közszolgáltatás? Pénzügyminiszter úr az expozéjában mondott néhány mondatot, néhány összeget arra vonatkozóan, hogy ez milyen megtakarítást je lent, de úgy gondolom, kihagyta azokat az összegeket, amelyek a szervezet összevonásával jelentkező többletköltségeket jelentik, amelyek jóval meghaladják azokat az idézett 405080 milliós tételeket, amit miniszter úr mondott. Tehát a költségmegtakarítás nem indokolja. Egyetlen szót nem hallottunk arról, hogy így gyorsabb, hatékonyabb, szakszerűbb lesz majd a pénzügyi finanszírozás rendszere mind az államháztartáson belüli szereplőknek, mind a költségvetési szférán kívüli tevékenységet folytatóknak. Tehát az ügyintézés nem lesz gyorsabb, nem lesz szakszerűbb ezáltal, nem szerepel ilyen érv az indokolásban. Tehát továbbra is fel lehet tenni a kérdést, hogy mi indokolja ezt az összevonást, és mi indokolja valójában a pénzügyminiszter részéről az európai uniós normáknak sem megfelelő szervezeti rendszernek a létrehozását. Egy biztosan nem - ahogy már említettem , az európai uniós pénzek fogadása, hiszen ha valaki a kezébe veszi a törvényjavaslatot, láthatja, hogy az eredeti törvényben még az van, hogy az Állam kincstár ellátja az előcsatlakozási alapokkal és egyéb európai uniós pénzeszközökkel kapcsolatban a jogszabályban meghatározott végrehajtási és ellenőrzési feladatokat, míg az új törvényjavaslatban már csak az van, hogy közreműködik az előcsatlakozási alap okkal és az egyéb európai uniós pénzeszközökkel kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Érthetetlen, hogy ma Magyarország pénzügyminisztere miért nem azért küzd, hogy egy meglévő szervezetet, a Magyar Államkincstár Részvénytársaságot felerősítse az európai uniós pénzalapok fogadására, miért nem a meglévő állami szervezetre, az Államkincstárra bízza ezt a feladatot, és
