Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra és az Államháztartási Hivatalra vonatkozó egyéb törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3449 megtakarítási lehetőséget látunk. Természetesen tovább kell menni az ingatlangazdálkodás hatékonyságának javításában és egyszerűsítésében, és itt is a takarékosságnak kell a fő szempontnak lennie. Ránézésre, az első javaslatok alapján is világosan látható, hogy a központban a vezetői beosztások száma tizennéggyel csökkenhet, ami szintén az egyszerűség, az átlátható döntéshozatal irányába mutat. Például a belső szervezeti egységek száma 3035 százalékkal csökken az egységes államkincstár létrehozatala után. Az informatikai többletkiadásokról már beszéltem: azáltal, hogy nem kerül sor az informatikai rendszer megkettőződésére, ez hosszabb távon legalább 2300 millió forint felesleges informatikai többletkiadástól fogja megkímélni a Magyar Államkincstárat. (14. 10) A vezetők megbízása is átalakul: az eddigi 6 év helyett határozatlan idejűvé válik. Hozzá kell tennem, mert természetesen egy ilyen intézmény kialakulásakor mindig felmerül, hogy mi lesz a régi vezetőkkel, hogyan fogjuk az átalakulást, a további idősza kot végigvinni. Azt gondolom - és ezt nem lehet eleget hangsúlyozni , hogy itt kifejezetten szakmai alapokon előkészített törvényjavaslatról beszélünk. Ezt mutatja az is, hogy a legfelső vezetői szinteken mindenkinek képzettségének és tapasztalatainak meg felelő vezetői állás került felajánlásra. Remélem, hogy az egyébként nagyon hatékonyan és jól dolgozó vezetők ezeket el fogják majd a későbbiekben fogadni. Természetesen, ha a korábbi két vezetői pozícióból mindössze egy marad, akkor csak egy vezetője lehe t a későbbiekben a Magyar Államkincstárnak. Értelemszerűen ez is és minden hasonló szervezeti változás konfliktusokkal, érdeksérelmekkel járhat, de megpróbáltunk itt is minden átmeheti lehetőséget, szabályt megtalálni, hogy a lehető leghumánusabb megoldáso k történjenek. Azt nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy egy olyan intézménynél, amely az adófizetők pénzéből gazdálkodik, ez a takarékosság, ez a hatékonysági szemlélet kell, hogy a meghatározó legyen, mert minden egyes, az adófizetők pénzéből feleslegesen kidobott forint egy forinttal több bevételt kell, hogy jelentsen a bevételi oldalon, vagy az államháztartási hiány növekedését jelenti automatikusan. Korábban is említettem már az európai uniós követelményeknek való megfelelést. Itt érdemes hangsúlyozni mé g, hogy bizonyos támogatásoknál, a pályázati utas lebonyolításnál a Kincstárnak kulcsszerepe kell, hogy legyen a későbbiekben. Itt több ezer pályázat finanszírozását, elszámolását, ellenőrzését kell majd a későbbiekben megoldani. Ebben szintén nem lehet el éggé felkészülni arra, ami a jövő év május 1je után Magyarországon történik, az európai uniós csatlakozás után, azáltal, hogy mi is részévé válunk a brüsszeli költségvetési rendszernek. A csatlakozás sikerét többek között az fogja meghatározni, hogy milye n gyorsan fogunk tudni majd ezekhez a pénzekhez hozzájutni, milyen hatékonyan tudjuk majd felhasználni. Ebben kulcsszerepe lehet majd a Magyar Államkincstárnak a későbbiekben. Korábban utaltam rá, hogy természetesen egy ilyen változás érdekkonfliktusokkal, feszültségekkel járhat. Pontosan ezért a törvényjavaslat is rögzít olyan átmeneti szabályokat, hogy a munkavállalók érdekei ne sérüljenek az átalakulás miatt. Elsőként is mindenki az összevont szervezetben végezheti tovább a munkáját ú gy, hogy az alapbére senkinek nem csökkenhet emiatt. Aki viszont úgy dönt, hogy nem akar az új szervezetben tovább dolgozni, ő a korábbi munkaviszonyának megfelelő szabályok szerint távozhat a szervezetből. Ebből következően senkit jogsérelem, hátrány nem érhet. Végezetül azt hiszem, még egyszer egy elvet lehet hangsúlyozni. Annál az intézményrendszernél, amely Magyarországon ma arra szolgál, hogy a hatékonyságot, az átlátható gazdálkodást szolgálja, elsőként kell talán leginkább érvényesíteni ugyanezeket a z elveket. Ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amely önök előtt fekszik. Remélem, a következő hetek jó és hasznos vitája után a törvényjavaslat elfogadásra kerül a tisztelt Házban. Ehhez kérem az önök támogatását.
