Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A nemzeti civil alapprogramról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
3437 Minden megyében más és más az embereknek eg yáltalán az átlagkeresete, más és más az az adómennyiség, amit befizetnek, és más azoknak a civil szervezeteknek a száma, amelyik egyáltalán élni tud azzal a lehetőséggel, hogy az egy százalékból éljen. Teljes mértékben támogatni tudom azt, hogy a nemzeti civil alapprogramból legyen egy olyan támogatási forma, amely a bizonyos egy százalék megpályázását segítené elő, tehát ha egy ilyen pontot beadunk, akár bizottsági vagy egyéni módosításként, azt a Magyar Demokrata Fórum támogatni fogja. Köszönöm szépen a szót. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Az élet megint jó dramaturgnak bizonyult, ugyanis mondandóm illeszkedi k az előző kétperces vitasorozathoz - ez legfeljebb egy kibővített kétperces lesz. Magam is úgy vélem, hogy egy jövőképes törvényjavaslatot tárgyal a tisztelt Ház, és időszerű lesz a kisebb korrekciók átvezetése után ennek a törvényjavaslatnak az elfogadás a, mert a civil szféra, a közösségi terület, szerveződés gyors kibontakozásának a kilencvenes évek elején tapasztalt mértéke mára rendkívül lelassult. Ha a tízezer lakosra számított civil szervezetek számát tekintjük mércének, akkor Magyarország nincs hátr ányos helyzetben sok más fejlett országhoz viszonyítva. Nem a szervezetek számában, hanem azok működőképességében és annak működtetésében rejlik a mi elmaradásunk. Ha ennek a közösségi szerveződésnek, területnek a teljesítményét hasonlítjuk össze a többi o rszágéval, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy nálunk nagyon magas a forráshiánnyal küzdő, évről évre a fennmaradásért küzdő civil szervezetek aránya. A civil szféra korábban tapasztalt gyors fejlődése mögött Magyarországon nincs olyan erejű civil anyagi hátté r, amire a többi fejlett országban támaszkodhatnak a civil szervezetek, egyesületek. Az állam is és az önkormányzatok is szegényebbek, emiatt az állami szerepvállalás mértéke is csekélyebb. Többek között ezen az elmaradáson kíván segíteni ez a törvényjavas lat. Egyetértek az alapprogram céljaival: a civil szervezeteknek elsősorban közhasznú tevékenységgel, így oktatási, tanácsadó, segítő és szolgáltató tevékenységgel kell foglalkozniuk, és csak másodlagos legyen a szerepük a törvényelőkészítés vagy éppen ko rmányrendeletelőkészítés munkájában. Nem elhanyagolandó és nem mellőzendő ez a szerepvállalásuk sem, de a törvénytervezet nem véletlenül hagyja ki a civil szervezetek ily módon támogatandó köréből a direktebben politizáló munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket, és ezt a hozzáállást természetesen csak támogatni lehet. Hasonlóképpen egyet lehet azzal érteni, hogy az egyházak nem tekinthetők szokványos civil szervezeteknek, így támogatásukat nem ebben a formában kell megvalósítani. Ismerve a hazai civil szféra anyagi nehézségeit, egyetértek azzal, hogy a törvényjavaslat nemcsak célokat, hanem magát a civil szervezet fennmaradását is elősegítheti a működési költségek támogatása révén. Az alapprogram pénzügyi forrásai közül az egyszáza lékos felajánlások köre évről évre bővül, és ebből a támogatási formából ma már a civil szervezetek 40 százaléka részesedik. Van még, de egyre kevesebb tartalék van az egyszázalékos felajánlási lehetőség ki nem használt forrásaiban. Fel lehetne vetni újabb nevesített források igénybevételi lehetőségét civil célokra, például a szerencsejátékokból befolyt nyereség egynegyed részét vagy éppen egyharmadát a civil szférában lehetne szétosztani. Tisztelt Ház! A kedvezményezettek köre az előterjesztés javaslatán t úlmenően kétlépcsős is lehetne. Ismeretes, hogy ma a legtöbb bürokratikus nehézséget a civil szervezetek számára az