Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A nemzeti civil alapprogramról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HEGYI GYULA (MSZP):
3428 eljuttatnak a civil szervezetekhez, amelyek azokat véleményezhetik, és a képviselők a módosító indí tványok benyújtására is vállalkoznak. Azt gondolom azonban, hogy ez után a törvény után tovább kell lépni minden tekintetben, hogy ennek a szervezeti, jogi keretei megerősödjenek, megizmosodjanak, és mindennapi realitás és szükségszerűség legyen az, hogy n e születhessen törvény, legalábbis a széles társadalmat érintő törvény a civil szervezetekkel való konzultáció nélkül. Az egyik civil szervezet nagyon bölcsen a törvényjavaslatot véleményezve föl is veti azt, hogy végső célké nt azt kellene elérni, hogy a magyar parlament mellett is működjön egy olyan gazdasági és szociális tanács, amely az Európai Unió mellett ECOSOC néven vagy magyarra fordítva ugyancsak gazdasági és szociális tanács néven működik, és amely az Európai Unió eg yik legfontosabb konzultatív szervezete. Nemsokára egyébként Magyarország is küldötteket fog delegálni - hasonlóan az Európai Parlamenthez - az ECOSOCba is. Ahhoz természetesen, hogy egy ilyen gazdasági és szociális tanács vagy bármilyen néven nevezzük, t ársadalmi kamara, társadalmi érdekegyeztető fórum kialakuljon, nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a civil szervezetek körét szélesebben kell értelmezni, mint ahogy ebben a törvényjavaslatban - amelyik az anyagi támogatásukról rendelkezik - történik. Ilyen érte lemben világos az, hogy a szakszervezetek is civil szervezeteknek tekintendők abban a szélesebb összefüggésben, hogy különböző alapvető társadalmi érdekeket jelenítenek meg, és ha érthetően - a civil szervezetek nemzetközi támogatásával kapcsolatos elveket követően is - ez a törvény nem tér ki a szakszervezetek támogatására, azt mindenképp tudni kell, hogy a társadalmi döntéshozatalban kiemelt és rendkívül fontos szerepük van, és ha valamikor létrejön egy ilyen társadalmi kamaraszerű intézmény, akkor abban kiemelt szerep jut a szakszervezeteknek és velük együtt természetesen a munkaadói egyesületeknek is. Arról is kell beszélni mindenképpen, hogy az Európai Unióban, a nyugateurópai demokráciákban egyre nagyobb szerep jut az úgynevezett szociális gazdaságnak . Ez nem azonos a szociális piacgazdasággal, hanem a gazdaságnak azt a szektorát jelenti, amelyben alapvetően szövetkezetek, nonprofit egyesületek működnek, de ugyanakkor gazdasági tevékenységet, gazdasági érdekeket szolgáló tevékenységet is folytatnak. Il yen értelemben el kell mondani, hogy a szövetkezetek is valamilyen módon társadalmi szervezetnek vagy civil szervezetnek minősíthetőek, hiszen minden kritériumot kimerítenek: önkéntes tagság alapján szerveződnek, az egy tag, egy szavazat elve alapján működ nek, és kisebb vagy nagyobb emberi, társadalmi közösség céljait szolgálják mind gazdasági tevékenységükkel, mind azzal, hogy emberek számára valóban egy társas vállalkozást, egy közös célt, egyfajta közös életszervezési modellt nyújtanak. Emlékeztetnék egy ébként arra, hogy a Magyar Köztársaság alkotmánya a 12. §ban - szó szerint idézem - ezt mondja: “Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket.” Nyilvánvaló, hogy ha létrejön egy ilyen gazdasági és szociális tanács vagy más néven nevez endő érdekegyeztető fórum, akkor abban a civil szervezetek mellett, ahogy említettem már, a szakszervezeteknek és a szövetkezeteknek is részt kell vállalniuk, és szerepet kell kapniuk. Az Európai Unió közismerten a szubszidiaritás elvén működik, a szubszid iaritás elvének érvényesítése elképzelhetetlen erős civil szervezetek nélkül, érdekegyeztetési modell és mechanizmus nélkül. Az elmúlt években és évtizedekben tulajdonképpen a rendszerváltozás, '8889 óta folyamatosan fölmerül az a kérdés, hogy Magyarorszá gon szükség vane második kamarára vagy nem a jelenlegi egykamarás országgyűlés mellett. Én azt gondolom, hogy ha a civil szervezetek, munkaadói és munkavállalói szervezetek, szövetkezetek számára sikerül létrehoznunk egy igen erős társadalmi fórumszerű sz ervezetet, olyasmit, mint az EU mellett a gazdasági és szociális tanács, akkor ez a kérdés zárójelbe fog kerülni, hiszen nem az elnevezés és a kamara nagysága vagy csillárral való megvilágítottsága számít, hanem az, hogy valójában a különböző civil szervez etek hogyan tudnak valódi befolyást gyakorolni a törvényhozásra. Utolsó gondolatként, elnök úr, röviden annyit szeretnék mondani - úgy is, mint az Európai Parlament egyik megfigyelő tagja , hogy az országhatárokon túllépve nagyon fontos lesz az, hogy a
