Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A nemzeti civil alapprogramról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BOLDVAI LÁSZLÓ, a számvevőszéki bizottság előadója:
3413 klubok vagy éppen természetvédő körök, vagy bármilyen más szervezetről is beszélhetünk. Miért éppen azokat a civil szervezeteket kérdezték meg, akiket? A többi vélemény miért nem fontos? A törvényjavaslatban ugyanakkor aggódva olvastuk a miniszter erős befolyásoló szerepét. Természetesen nem a miniszterrel, a min denkori miniszterrel van probléma, hanem egyáltalán a rendszerrel, hogy a miniszternek döntő befolyása, döntő szava lesz a kollégiumok és a tanácsok kialakításában, illetve elsősorban a vezetők kinevezésében. Tudjuk jól, illetve aki olvasta a tervezetben, az tudja, hogy a tanácsok és a kollégiumok fognak dönteni az egyébként igen komoly összegekről, tehát mindenképpen kérdéses számunkra ez az elv, ami alapján ezt szeretnék meglépni. További kérdőjeleket vet föl természetesen, hogy ismét egy szűk csoportérde k foge érvényesülni, ha igen, akkor milyen érdekek, és kiknek vagy kinek az érdekei lesznek ezek. Növelni kell szerintünk - a bizottság véleménye, illetve kisebbségi véleménye szerint - a működésre fordítható 60 százalékos arányt. Szintén a törvényjavasla tban olvasható, hogy az összeg 60 százalékát, amiről minden évben dönteni fognak a tanács, illetve a kollégium tagjai, vezetői, működésre lehet fordítani. Nagyon jó, nagyon helyes, természetesen a semminél sokkal több és sokkal jobb. De aki civil szervezet ben valaha dolgozott, az nagyon jól tudja, hogy a szervezetek, egyesületek, alapítványok számára leginkább a működés, a mindennapi létezés a legnehezebb. A programokra, az egyes rendezvényre még csak meg is szerzik valahogy a pénzt önkormányzattól, megyei szervezetektől, alapítványoktól, egyéb forrásokból, de a működésre nagyon kevesen adnak pénzt, hiszen azt mondja mindenki - legalábbis a legtöbb alapítvány, szervezet azt mondja , hogy éljetek meg, teremtsétek elő a pénzt, és majd ha valamit föl tudtok mu tatni, támogatunk, illetve támogatjuk önöket. Tehát mindenképpen javasolnánk a 60 százalékos küszöb, a működésre fordítható 60 százalékos arány emelését. Elkészült a civil stratégia is, amit, sajnos csak tegnap kaptunk meg többen – illetve, gondolom, minda nnyian. Aggályosnak tartjuk, hogy miért nem együtt tárgyaljuk a kettőt, tehát a kormány civil stratégiáját és a nemzeti civil alapprogramot együtt kellett volna tárgyalnunk, hiszen a kettő szorosan összefügg, egyik a másik nélkül nem létezne. Tehát mindenk éppen célszerű lett volna ezt hamarabb megkapnunk. Azt gondolom, illetve a bizottság kisebbségi véleménye szerint nyolcan úgy gondoltuk, hogy mindezen problémák és aggályok szerint nem tudjuk támogatni azt, hogy a törvényjavaslat ilyen formában most a Ház elé kerüljön. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most megadom a szót Boldvai Lászlónak, a számvevőszéki bizottság előadójának. BOLDVAI LÁSZLÓ , a számvevőszéki bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A számvevőszéki bizottság május 26ai ülésén egyhangú döntéssel általános vitára alkalmasnak tartotta a T/3946. számú, a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényjavaslatot. A vitából a következő négy csomópontot szeretném kiemelni. Az első, kiemelten fontos elem a magyar demokrácia és a magyar politikai rendszer fejlődése szempontjából a civil társadalom erősödése. A második: a civil társadalom további fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges az anyagi erőforrások biztosítása. Ez a törv ényjavaslat két elemében is áttörést hoz a finanszírozás kérdésében: nagyságrendileg több pénz, állami támogatás áll majd rendelkezésre, és az eddig igazán hiányzó működési költségek finanszírozására is jelentős lehetőség nyílik majd. A harmadik csomópont: üdvözlendő, hogy az anyagi források elosztásában a civil szervezeteknek lesz meghatározó szerepe, szemben az állam képviselőivel.
