Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A nemzeti civil alapprogramról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
3409 Ennek a stratégiának az első, s talán mondhatom, legfontosabb eleme a napirendre tűzött nemzeti civil alap program. A bizottság ülésén egyetértés volt abban, hogy olyan támogatási rendszert kíván biztosítani az előterjesztő a civil társadalom számára, amely elsősorban működési költségekhez ad forrásokat, illetve jelentős részben a civil döntéshozókra bízza a fo rrások elosztását. A kormány javaslata szerint ugyanakkora összeget juttatna a nemzeti civil alapprogramon keresztül a civil szférába, mint amekkora összeg megszerzését el tudják érni a civilek a közvetlen felajánlások útján. Az önkormányzati bizottság tag jai úgy gondolják, hogy ez egyrészt megfelelően ösztönzi a civil szervezetek aktivitását az 1 százalékos források megszerzése felé, valamint ezáltal megfelelő forrást tud biztosítani az alapprogram elindításához, működéséhez, és ezáltal végre tisztes állam i támogatás juthat el a civil szervezetekhez. Mivel a bizottság tagjainak többsége gyakorló polgármester, ezáltal tudják, hogy az önkormányzatok erejüktől függően jelentős támogatásokat adtak eddig is a civil szervezeteknek, de számukra egyáltalán nem közö mbös, hogy mennyire tudnak a civil szervezetek még jelentősebb közfeladatokat is ellátni. Az európai tapasztalat az, hogy társadalmi önszerveződéssel, a civil szervezetek tevékenységének megerősödésével számtalan teher kerül le a mindenkori kormányzat és t ermészetesen az önkormányzatok válláról is. Amennyiben a civil mozgalmak meg tudnak erősödni Magyarországon, várható, hogy mind a szociális ellátásban, mind az idősügyben, mind számtalan társadalmi területen komoly civil szervezeti közreműködés lesz tapasz talható. Mivel a kormány ezzel a törvényjavaslattal nem kíván rátelepedni a civil világra, nem akar szereplőket előre kijelölni, és megadja a civil szervezetek számára a lehetőséget, hogy a kormánytól, mondhatnám: a mindenkori kormánytól független, önálló pályára tudjanak állni, az önkormányzati bizottság a javaslatot egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kovács Tibor képviselő úré a szó, aki a költségvetési bizottság előadója. KOVÁ CS TIBOR , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! A költségvetési bizottság legutóbbi ülésén tárgyalta a törvényjavaslatot, és túlnyomó többséggel, ha nem is egyhangúlag, de támoga tta a javaslat általános vitára való alkalmasságát. A javaslat szükségszerűségét az ellenzéki képviselők sem vitatták a bizottság ülésén. Miniszter asszony expozéjában, illetve az előttem szóló képviselőtársam már nagyon sok érvet felsorakoztatott a törvén yjavaslat mellett, én csak néhány részletére szeretnék kitérni és utalni. Az expozéban is elhangzott, hogy már a kormányprogramban is megfogalmazódott annak szükségessége, hogy a civil szervezetek támogatását növelni kell, mert hiszen ez rendkívüli segítsé get tud nyújtani a kormányzatnak egy hosszú előkészítő folyamat után, amelyben a legkülönbözőbb eszközök, személyes találkozások, internet és egyéb más eszközök is rendelkezésre álltak, hogy a civil szervezetek kifejthessék a véleményüket a törvényjavaslat tal kapcsolatban. Természetszerűen a költségvetési bizottság ülésén leginkább az anyagi kérdések kerültek szóba; elhangzott az, hogy annak ellenére, hogy a civil szféra forrásainak több mint 30 százaléka tulajdonképpen állami vagy önkormányzati forrásból s zármazik, ez mégis jelentősen kevesebb, mint az Európai Unió átlaga, tehát célszerű ezen összegeket növelni. Ezek tulajdonképpen rendelkezésre is állnának; mint ahogy az elhangzott, ha a személyi jövedelemadó 1 százalékát az állampolgárok nagyobb hányada b ocsátaná a civil szervezetek rendelkezésére, akkor mintegy 11 milliárd forint lehetőség lenne a jelenlegi 5,2 milliárd forinttal szemben. Tulajdonképpen a javaslat is azt célozza, hogy az állampolgárok minél nagyobb hányada rendelkezzen a személyi jövedele madójának 1 százalékáról, mert hiszen a kormányzat a javaslat szerint legalább annyit tesz hozzá a költségvetési forrásokból, mint amit az önkéntes felajánlásokból az állampolgárok is felajánlanak. (10.00)
