Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SÁGI JÓZSEF (Fidesz):
3355 TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Néhány mondatot szeretnék ehhe z a gyermekfelügyelethez hozzáfűzni, hiszen akik régebb óta foglalkoznak iskolai munka szervezésével, azok számára azért ez nem egészen új fogalom. A pedagógiai jogszabályok ismerik ezt a fogalmat. Például különbözőképpen kell bért elszámolni, ha valaki ta nítási órát tart, a sajátjával összevont tanulócsoportot, illetve ha felügyeletet lát el. Tehát a felügyelet szó évtizedek óta jelen van a pedagógiai jogalkotásban, és használjuk ezt a fogalmat. Úgy került ez a kollégiumhoz, hogy a kollégiumi érdekképvisel etek a korábbi óraszámot magasnak tartották, mert azt mondták, hogy hasonló munka folyik a kollégiumban is, mint az iskolában. Erre a minisztérium szakemberei megvizsgálták a magyar oktatási jogszabályokat, és a nemzetközi összehasonlítást elvégezték, és e bből az adódott, hogy valóban van a kollégiumban olyan munka, amely azonosan ítélhető meg, mint egy óra megtartása, és van olyan munka, amely nem hozható kapcsolatba, tehát nem olyan jellegű, mint az óra megtartása, hanem felügyeleti jellegű. (22.50) Itt n em az emberek között tesz különbséget a törvény, hanem feladat között tesz különbséget, és ha alaposabban megnézik a többi paragrafust is, akkor különböző tevékenységek díjazása esetében vagy a pedagógus munkaidejének az elosztásában, amikor bizonyos típus ú tevékenységet végez, akkor az arra a tevékenységre érvényes kötelező óraszámot kell figyelembe venni, amikor felügyeletet végez, akkor meg az arra eső óraszámot kell figyelembe venni. Ezt a kollégiumi érdekképviseletek kezdeményezésére kellett felülvizsg álni, és így került be ez a javaslat. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Sági József úr, a Fidesz képviselője. SÁGI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Amikor jelentkeztem hozzászólásra, akkor úgy volt, hogy még több témáh oz kívánok hozzászólni, most már igazából csak egyet kívánok említeni. Az elmúlt 1520 perc arról a témáról szólt, amit az előttem szóló képviselő urak most már kifejtettek, ez a bizonyos tanítói szerepvállalás. De azért meg kell hogy mondjam, azzal kezdte Szabó Zoltán képviselő úr a legelső hozzászólását, hogy itt szó sincs iskolaszerkezeti váltásról. Az elmúlt két óra vitája azt mutatja, hogy igenis csak erről van szó. Az oktatásnevelési program szakaszolása, ez a tanítók a felső tagozaton című program, aztán később még lesz jó néhány ilyen paragrafus, mindmind csak erről szól. De mégis most ezzel nem kellene foglalkozni, majd egy későbbi vitaszakaszban. Most a 4347. módosító javaslatokkal szeretnék foglalkozni, ami egy nagyon érdekes témát feszeget, ez pedig a vagyoni jogok kérdése, amely a bizottsági ülésen is komoly szakmai vitát váltott ki. Úgy vettem észre, hogy a vitában nem kormánypárti és ellenzéki képviselők között volt a töréspont, hanem mindenki a saját szája íze szerint szavazott, persze nyil ván érvényesült a kormánypártiellenzéki logika. Miről is van szó ebben a néhány módosító indítványban, amelyet jobbára ellenzéki képviselők adtunk be? Arról van szó, hogy amennyiben a nevelési és oktatási intézmény és a tanuló között nem létesül szerződés , akkor abban a pillanatban a tanuló által korábban alkotott termékek, ami bármilyen termék lehet, akár egy kisplasztika, akár egy nagy festmény is, de bármilyen művészeti alkotás… - miután a tanuló elhagyja az intézményt, enyhén szólva kétes jogi helyzet lesz, hogy a tárgyat ki is birtokolja. Ennek a nagyon nehezen körülírható jogi helyzetnek a tisztázására próbáltunk beadni módosító indítványokat, hogy hogyan is értelmezzük pontosan ezt a paragrafust. Sok érdekes példa közben az derült ki számomra, hogy v oltaképpen ezt a jogszabályt nem is itt kéne a közoktatási törvényben pontosan szabályozni, hanem elég lenne egy erre utaló jogszabály a Ptk.ban, illetve elég lenne, ha ezt csupán az intézmény szervezeti és működési szabályzatában szabályoznánk. Egyébként - teszem
