Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - RÓZSA ENDRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Szájer József): - KUZMA LÁSZLÓ (Fidesz):
3340 belőle. Ez az Országos Köznevelési Tanács vétójoga vagy egyetértési joga. Önök ismé t szeretnék ezt véleményezési jogra degradálni. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben alapvető különbség van közöttünk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) Önök ezt megpróbálták, szerintünk ez helytelen volt. A pedagógi ai szakma, amelyet az Országos Köznevelési Tanács hivatott képviselni, hivatottabb megmondani azt, hogy mi történjék, mint egy államigazgatási szerv, az Oktatási Minisztérium. Köszönöm szépen. (21.40) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Több ké tperces hozzászólásra is érkezett kérés. Rózsa Endre képviselő úrnak adom meg a szót először, Magyar Szocialista Párt. RÓZSA ENDRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Stolár képviselőtársamnak igaza van abban, hogy nagyon szűk körben vitázu nk itt, ugyanakkor, ha más ilyen törvényvitára bepillantunk, akkor hasonlót tapasztalunk, mi se nagyon jeleskedünk, hogy más vitákon részt vegyünk. Én fontosnak tartom azt, hogy a szakma nyilván figyelemmel kíséri, bármikor is van ez. Révész képviselőtársa m említi, hogy elbeszélünk egymás mellett. Tény, sokszor van ilyen. Próbáljuk megkeresni a közös pontokat! Azt hiszem, hogy talán az közös pont, hogy ötödik évfolyamba felkerülve a kis tanuló új tanárokkal, új követelménnyel találja szemben magát, illetve az új tananyaggal. Ezt próbálja kicsit enyhíteni ez a törvény a tekintetben, hogy a tanító legalább kicsit követi. Emlékezzünk vissza arra, hogy az első verzió, amely decemberben került fel az internetre, gyakorlatilag azt tartalmazta, hogy 50 százalékban történik a készségeknek, képességeknek, úgymond, a felfelé tanítása, majd módosult 3050, most pedig 2540 százalékra. Fontos, hogy éppen ez járul hozzá ahhoz, hogy az egyéni, a csoport, illetve az osztálysajátosságokat tudják ott, az iskolában kialakítan i. Ezt a merev szakaszolást, amely most van, szerencsés lenne feloldani. Ehhez próbál hozzájárulni a törvény. Olyat nem állítottunk, hogy amennyiben rosszul megy a munka az alsó tagozatban, akkor miért történik a felfelé terjesztés - Pánczél Károly képvise lőtársam mondta ; éppen azt bizonyítja, hogy a felfelé való nyitással a tanítók munkáját így is próbáljuk elismerni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Szintén két percben következik Kuzma László képviselő úr, Fidesz. KUZMA LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szabó képviselő úr inspirált hozzászólásra. Két témában szeretnék az általa felvetettekhez hozzászólni. Az egyik a tananyag 4ről 6 osztályra történő expanziója. Ön is elismerte, hogy itt a meglévő tananyag kiterjesztése van, amely életkorban történő kiterjesztést jelent. Azt, hogy az alapképességek és alapműveltségek elsajátítását nem 10 éves korban fejezzük be, hanem 12 éves korban, tulajdonképpen a törvény is elismeri, ön is elismeri . Ezzel implicit módon azt is elismeri, hogy ez igenis előkészít egy szerkezetátalakítást, egy iskolaszerkezetváltást, egy 6+n típusú iskolaszerkezetváltást, ami ebben az összefüggésben nem helyes. Inkább a tananyagtartalmat kellene csökkenteni az alapsz akaszokban, és ezzel a módszerrel operálni, és az esélyegyenlőséget megteremteni. A másik nagyon lényeges kérdés a linearitás és a koncentráció kérdésköre, amelyet rendre szembeállítanak egymással, és fetisizálják a linearitást mint valami megmentő elemet, ami a jövőben taníthatóvá teszi a tananyagot az 1. osztálytól a 12. évfolyamig. Ez nagy hiba, mert nem tudunk időt