Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
3335 Köszönöm a szót. Elbeszélünk egymás mellett, tisztelt képviselő úr. Az a gond, hogy ez után a törvénymódosítás után az fog történni, hogy már a 8 osztályos általános iskolákban sem kell ugyanazt megtanítani. A k erettantervek tartalmaztak lehetőségeket arra vonatkozóan, hogyan lehet a kerettantervtől eltérni. De erre volt egy akkreditációs eljárás, ami ezt szabályozta. A kerettanterv biztosított arra is lehetőségeket, hogy bizonyos mértékben a helyi specialitásoka t is figyelembe vegyék az intézmények. Erre mind megvolt a lehetőség. Most megint az történt, hogy bedobták a gyeplőt a lovak közé, és utána azt várjuk, közösen, nem fog bekövetkezni egyébként, hogy csökkenni fog a magyar iskolarendszeren belül a különbség . De mitől, tisztelt képviselőtársaim? Részt vettem egy vitán Horn Gáborral, az SZDSZ prominens oktatáspolitikusával, aki azt mondta, ő egyáltalán nem biztos abban, hogy Záhonyban németet kell tanítani, lehet, hogy ott az ukrán nyelvre jóval nagyobb szüksé g lesz, és ott Záhonyban a diákoknak ukránul kell majd megtanulni. Azt gondolom, ez nagyon veszélyes álláspont az európai uniós csatlakozás küszöbén. Lehet ezt ilyen röghöz kötésnek is tekinteni, mert ha ez így történik, hogy Záh onyban teljesen mást tanulnak, mint Sopronban, az azt jelenti, hogy szegény gyerek, aki hatéves korában Záhonyban iratkozott be iskolába, az élete végéig talán Záhonyhoz lesz kötve, mert nem olyan tudásszinttel rendelkezik, ami az ország más részén is alka lmazható. Azt hiszem, hogy a magyar államnak, a magyar kormánynak igenis joga van kimondani, és ebben van a vita közöttünk, hogy mi az a minimális tudásszint, amit minden egyes általános iskolát elvégzett gyereknek egy adott évfolyamon tudni kell. Ez bizto sítja az átjárhatóságot. Lehetnek speciális tervek, lehetnek speciális programok, de, mi azt mondtuk, hogy az a helyes, ha egy bizonyos szakmai szűrőn keresztülengedjük, és nem kísérletezünk a gyerekeken, hanem utána tanítjuk ennek alapján a gyerekeket. Ez a különbség közöttünk, tisztelt képviselő úr. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Jauernik István képviselő úrnak, MSZP, tízperces hozzászólásra. JAUERNIK ISTVÁN (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az ajánlás 2. pontjában szereplő módosító indítvány mellett szeretnék érvelni, amelyet Farkas Imre képviselőtársammal nyújtottunk be. A törvény hatályos rendelkezései megfogalmazzák a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, nagyon helyesen, de eddig nem tartalma ztak rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mit is kell pontosan érteni a hátrányos megkülönböztetés alatt. A benyújtott indítvány tartalma teljesen helyes és helytálló, tehát hogy a törvényben szabályozni kell, ugyanakkor a beterjesztett javaslat pontosításá t kezdeményezzük. Tudniillik az szerepel az indítványban, hogy a tanuló hátrányos megkülönböztetésének minősül minden olyan közvetlen vagy közvetett különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, a továbbiakban együtt különbségtétel, amelynek célja… - s a többi. Ez a “kedvezés” szó az, amiről úgy gondoljuk, hogy nem pontosan és nem híven tükrözi azt, amit a törvény szeretne megfogalmazni. Ehelyett más megoldást javaslunk. Azt gondoljuk, hogy jól látjuk mi is ezt a dolgot, mert mások is tettek ilyen indí tványt, az oktatási bizottság is hasonló megoldásban gondolkodik, azt gondoljuk, ha nem a mi módosító indítványunk, akkor egy másik, de feltétlenül pontosítani kell ezt a megfogalmazást, hogy véletlenül se lehessen félreérteni rossz szándékkal a törvényt, ne lehessen az vita tárgya, hogy egy bizonyos kedvezésnek mi volt a célja; tehát az egy rossz szándékú, rossz célú kedvezés, vagy pedig jó szándékú volt. (21.20) Úgy gondoljuk, hogy ennek a problémának a megoldása aránylag egyszerű, és hogy a törvény végle ges szövegében olyan megoldás fog szerepelni, amely kizárja ezt a félreérthető megfogalmazást vagy félreértelmezhető megoldást.
