Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Szájer József): - BOTKA LAJOSNÉ (MSZP):
3313 mondani, hogy kevesen jutnának be. Sőt, örvendetes tény, hogy az elmú lt tízegynéhány évben jelentős mértékben tudott növekedni a hallgatói létszám. Viszont amennyiben ez mégis csak egy kiszámíthatóbb, ugyanakkor a verseny logikáját a rendszerben tartó elv szerint történne, akkor, azt hiszem, éppen a kormánypártoknak is sokk al könnyebb és kiszámíthatóbb lenne egy költségvetés tervezése, mint ily módon. De lelkük rajta! Én azt állítom, hogy igazságtalan irányokat fog venni a felsőoktatásba való bejutás kérdése, éppen azért, mert nem világos a rendszer, nem világos az, hogy ugy anolyan tanulmányi eredmények sokaságát felmutatók közül hányan tudnak majd részesülni az állami finanszírozás áldásaiban, és hányan kényszerülnek majd arra, hogy a családi kasszát terhelje meg a tanulásuk költsége. (Az elnöki széket dr. Szájer József, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Azt hiszem, azt meg kellene tudni mondani már most, amikor egy törvénymódosítás terítéken van, hogy mi lesz a válogatás kritériuma. Tettek erre kísérletet a kormány részéről is, kormánypárti képviselőtársaim is. Engem ne m sikerült meggyőzni. Bevallom őszintén, amikor én vagyok az egyetemen, nem tudom majd eldönteni, hogy mi alapján kell eldönteni, hogy ki lesz az, aki az állami finanszírozásban részesül. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Köszönt öm képviselőtársaimat, átveszem az ülés vezetését. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ha előírjuk, hogy csak emelt szintű érettségivel lehet bejutni a felsőoktatási intézménybe, akkor ugyan mi alapján fogjuk eldönteni, hogy államilag finanszírozott, vagy nem államilag finanszírozott? Nyilván aszerint, hogy ennek az emelt szintű érettségi vizsgának milyen az eredménye. Az adot t intézmény meghatározza azt, hogy milyen emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel veszi fel államilag finanszírozott képzésre, és milyen emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel veszi fel költségtérítéses képzésre az adott hallgatót. Abban a rendszerben, ami ebből a felsőoktatási törvényből kiviláglik, ebben az esetben nemcsak ezt határozza meg a felsőoktatási intézmény, hanem azt is, hogy milyen emelt szintű vagy milyen középszintű érettségi eredmény esetén veszi fel. Jogában áll az intézménynek nemcsak a z érettségi eredményének minimumát megszabni a felvételhez, hanem jogában áll azt is megszabni, hogy az adott tárgyakból milyen érettségit, középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgát ír elő, és azon belül aztán milyen eredményeket ír elő. Azt gondolom , hogy a kétszintű érettségi és az ezzel kapcsolatos felvételi egészen pontosan a jelenlegi központi írásbeli érettségi felvételi rendszer mintájára van kialakítva, és az égvilágon semmi különbség nincs aközött, hogy csak az emelt szintű esetében engedélye zem a felvételt, vagy rábízom a felsőoktatási intézményre, hogy melyik érettségi típus milyen eredménye esetén engedélyezi a felvételt. Ez valóban egy filozófiai vita kettőnk között, hogy szabade hagyni a felsőoktatási intézményeket sokféleképpen működni, vagy nem szabad. Mi úgy gondoljuk, hogy szabad. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Nagyon izgalmassá vált a vita, hiszen most tömegével jelentkeztek kétperces hozzászólók ehhez a vitaszakaszhoz, jelen pillanatban négyen. Megadom a szót először Botka Laj osnénak, MSZP. BOTKA LAJOSNÉ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a módosításnak a tartalmával elvileg egyet is lehetne érteni, és természetesen bizonyos esetekben ez így is fog működni, a felvételi államilag finanszírozott k épzésekre emelt szintű érettségivel történhet.
