Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PÜSKI ANDRÁS (MDF):
3304 Szeretném megjegyezni, pillanatnyilag még nincs eldöntve, hogy egy adott ügyben mely tagállam versenyhatósága járjon el. Tisztelt Ház! A fentieknek megfelelően az előttünk fekvő T/3767. számú törvényjavaslat célja a jogharm onizáció. A törvény kiegészül egy új fejezettel, amely meghatározza az európai közösségi versenyszabályok alkalmazása során követendő eljárást. Ebben a törvény előírja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal mindazokat a feladatokat köteles ellátni, amelyeket a k özösségi jog a tagállami versenyhatóságok hatáskörébe utal, megszab bizonyos eljárási lépéseket, és foglalkozik a versenyhatóság részvételével a perekben. A hazai bíróságok felhatalmazást kapnak a közösségi jog alkalmazására, és ilyen esetekben a versenyhi vatal a jogvitákban közreműködőként léphet fel. Tisztelt Ház! Ma olyan világban élünk, hogy számos gazdasági egység, termelő vállalat vagy kereskedelmi hálózat nagyobb gazdasági erőt képvisel vagy nagyobb érdekérvényesítő képességgel bír, mint sok állam. S zámos olyan esetet említhetnénk, amelyekben ezek a gazdasági entitások képesek voltak befolyásolni egyegy szuverén állam döntéseit. Az Európai Unió mint egységes piac azonban már akkora súlyt képvisel, amely előtt a piac legnagyobb szereplőinek is meg kel l hajolniuk. Európai uniós csatlakozásunk egyik legkomolyabb előnye éppen ez, az óriási, önmagát és a fogyasztókat megvédeni képes egységes piachoz való csatlakozásunk lehet. Európának tehát megvan a képessége és a szándéka arra, hogy megvédje az európai f ogyasztókat, és esélyegyenlőséget biztosítson az európai vállalkozásoknak. A Fideszfrakció ugyanezt várja el a magyar kormánytól is, azt tehát, hogy legalábbis egyenlő feltételeket biztosítson a magyar vállalkozásoknak, ha már preferenciát nem biztosít ne kik. Ez könnyen megvalósítható, ha például a közbeszerzések kiírásakor a magyar vállalatok által is teljesíthető feltételeket szabnak. Tisztelt Ház! A Fideszfrakció a javaslattal egyetért, a törvénymódosítást támogatja. (Taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : M egadom a szót Püski András képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. Képviselő urat illeti a szó. PÜSKI ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/3767. számú törvényjavaslat tárgya lásának megkezdésével az Országgyűlés törvényalkotói munkájának egyik jelentős állomásához érkezett. A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt 1996ban fogadta el a parlament. Ez a törvény új alapokra helyezte a magy ar versenyszabályokat, ami harmonizált szabályozást jelentett a Közösség versenyjogi szabályaihoz. A 2000ben megvalósult nagyobb terjedelmű versenytörvénymódosítás elsősorban anyagi jogi szabályokat tartalmazott. A jelenlegi módosítás eljárásjogi szabály okat tartalmaz, a tagállamkénti működés alapjainak megteremtését szolgálja. A módosítás alapját az EK 1/2003. számú tanácsi rendelete jelenti, melynek hatálybalépése 2004. május 1je, azaz a csatlakozás időpontja. Ezen szabályok tekintetében a tagállamok é s az uniós versenyfőigazgatóság sem rendelkezik még gyakorlati tapasztalattal. Mindenekelőtt nézzük meg, hogy mik a módosítás közösségi jogi alapjai. A közösségi versenyjog tartalmaz egyfelől a vállalkozásokra, másfelől pedig a tagállamokra vonatkozó vers enyszabályokat. Az első esetkör közösségi jogi alapját az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. és 82. cikke, valamint a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet tartalmazza. A 81. és 82. cikk alkalmazására vonatkozó tanácsi rendelet a közösségi versenyjogi eljárási reform eredményeként került elfogadásra a múlt év decemberében. A változás fő jellemzője a decentralizáció. A tagállami versenyhatóságok és bíróságok a korábbihoz képest nagyobb szerepet kapnak, nagyobb fel elősség hárul rájuk a közösségi versenyjog alkalmazásában. Tisztelt Képviselőtársaim! A közösségi rendelet és a versenytörvény módosításának kapcsolata tekintetében az illeszkedési szabályok célja az, hogy a közösségi jog és a hazai jog alapján történő
