Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
3303 A gazdasági verseny fontosságát, jelentőségét k iemeli, hogy az Európai Unióba való belépésünk előtt teljes intézményi csatlakozást valósít meg. Érzékelhető, hogy az Unió számára is rendkívüli fontossággal bírnak az európai közösségi szerződés 81. cikkének, a versenykorlátozó megállapodások tilalmáról, és 82. cikkének, az erőfölénnyel való visszaélés tilalmáról szóló rendelkezései, valamint a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló EGKrendelet. Figyelemre méltó, hogy az elvek egységesítése mellett a végrehajtásban jelentős decentralizá ció valósul meg a tagállami versenyhatóságok és a tagállami bíróságok szerepének a növekedésével. Talán ez az első olyan, az Unióval összefüggő törvénymódosításunk, amelyről nyugodtan mondhatjuk, hogy kvázi sötétbe ugrást hajtunk végre, hiszen mások által kialakított intézményekben kell a képviseletünket megoldani. Érdekeink helyes és gyors felismerése, kezelése egyetlen magyar intézményre, a magyar Gazdasági Versenyhivatalra hárul, jóllehet maga is a versenyszabályozás tanulószakaszában van, és belső, tová bbra is önálló törvényalkotásunk is hagy kívánnivalót, a hátteret adó többi gazdasági törvény módosításával együtt. Az előterjesztő hosszú indoklást adott a módosításhoz, de a mindannyiunk számára új intézmények és társhatóságok bemutatása sajnos elmaradt. Szívesen látnánk, ha nem is hatástanulmányt, de legalább a működési logikát bemutató segédletet – sajnos, az alaprendeletek magyarul történő közreadásában is késésben vagyunk. Remélem, legalább a törvényjavaslat elfogadása után több segítséget kapunk a me gismeréshez, és nem kerülünk abba a csapdába, hogy amit nem ismerünk, az nincs, de szeretni semmiképpen nem szeretjük. Dialógust és kölcsönösséget kell teremteni a magyar vállalkozói szféra és a kibővülő, változó versenyszabályozás között. Kérem a törvényj avaslat támogatását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Írásban előre felszólalásra jelentkezett Braun Márton képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. A képviselő urat illeti a szó. (19.00) D R. BRAUN MÁRTON (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A közösségi versenypolitika feladata az egységes belső piacon folyó versenyt veszélyeztető magatartások megakadályozása. Az Unió versenypolitikája közvetlenül érinti az Unió pol gárait, befolyásolva mindennapi életüket, így mára a versenyjog az Unió egyik legnagyobb terjedelmű és legkiforrottabb joganyagává vált. Mégis, ahogy egyik napilapunk írta, a közösségi versenyjog reformidőszakát éli, forrong. Nemrégiben a közösségi verseny szabályok a versenyt korlátozó megállapodásokkal és az erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatban változtak. A legutóbbi változás azonban elsősorban eljárásjogi volt, és éppen az Unió bővítésével kapcsolatos. A Tanács úgy ítélte meg, hogy a tagállamok sz ámának növekedésével a korábban kialakított rendszer - miszerint a közösségi versenyjog érvényesítése a Bizottság mint versenyhatóság hatáskörébe tartozik - nem tartható fenn. Az új tanácsi rendeletben az eljárási változások célja a decentralizáció. A tagá llami bíróságok és versenyhatóságok a jövőben, pontosabban 2004 májusától nagyobb szerepet kapnak. A rendelet másik lényeges eleme, hogy törölte a mentesítési rendszert a versenykorlátozó megállapodásokkal kapcsolatosan. Jövő májustól az egyes vállalatokna k maguknak kell megítélniük, hogy tervezett szövetkezésük megfelele a mentességet biztosító feltételeknek, egyedi mentesítési kérelmek benyújtására tehát a jövőben nem lesz mód. Végezetül a rendelet előírja a közösségi jog közvetlen alkalmazásának követel ményét. A nemzeti versenyhivatal köteles alkalmazni a közösségi jogszabályokat minden olyan esetben, amikor a versenyjogba ütköző magatartás a tagállamok közötti kereskedelmet érinti, és a tagállam versenyhatósága nem léphet fel olyan ügyben, amelyben az E urópai Bizottság indít eljárást.
