Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - Személyi ügy: - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
3299 Az előzetes döntés intézményéhez kötődő módosítások on túl a javaslat megteremti a szükséges illeszkedési szabályokat két, polgári jogi igazságügyi együttműködési tárgyú közösségi rendelet alkalmazásához. A Közösség ugyanis a közelmúltban rendeleti úton szabályozta a polgári ügyekben az iratok kézbesítése, valamint a bizonyítás felvétele során történő együttműködés kérdéseit. A rendeletek közös jellemzője a tagállamok bíróságai közötti együttműködés egyszerűsítésére, gyorsítására, közvetlenebbé tételére való törekvés. E szabályok révén a magyar bíróságok szá mára is könnyebbé, hatékonyabbá válik majd a jogsegély kérelmezése és teljesítése. A javaslat a rendeletek alkalmazhatóságához szükséges kisebb kiigazításokat végzi el. A törvényjavaslat rendeltetése tehát az, hogy egyértelmű eligazítást adjon a közösségi jog egyes speciális szabályainak alkalmazásához, és ennek révén megkönnyítse bíróságaink munkáját, illetve segítse a jogkereső közönséget jogainak érvényesítésében. Kérem önöket, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a z MSZP és az SZDSZ padsoraiból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Először az írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, öt percben. Írásban előre jelentkeztek Kovács László és Vitányi István képviselő urak. Először Kovács László úrnak ad om meg a szót. DR. KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Ugyan az alkotmányügyi bizottságtól kifejezett felhatalmazást nem kaptam arra, hogy bizottsági véleményt ismertessek, azt azonban el kell mondanom, hogy a bizot tság egyhangúlag találta általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Őszintén remélem, nemcsak a jogharmonizációs célnak szólt ez a döntési metódus, hanem annak is, hogy valamennyi parlamenti frakció, természetesen ebből adódóan az MSZPfrakció is eg yetért a törvényjavaslattal. Az államtitkár úr szavaiból kitűnik, hogy itt több jogszabály módosításával állunk szemben. Én azonban egy jogintézményről szeretnék részletesebben szólni, ami alapvetően a polgári perrendtartáshoz és a büntetőeljárási törvényh ez kapcsolódik. Ez nem más, mint az úgynevezett előzetes döntési eljárás, amely az Európai Bíróságnak egy meghatározott speciális eljárása. Mielőtt félreértés adódna bárkiben is, nyomatékkal le kell szögeznünk: itt nem arról van szó, hogy bármilyen joginté zmény a magyar joghatósággal bíró bíróság döntési jogkörét elvonná, az érdemi döntés a magyar bíróság hatáskörében és jogkörében marad. Itt egyszerűen arról van szó, hogy a közösségi jog megfelelő érvényesülése érdekében az adott eljáró bíróság, legyen szó akár polgári eljárásról, akár büntetőeljárásról, az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett megkeresi az Európai Bíróságot annak érdekében, hogy a közösségi jog megfelelőképpen érvényesülni tudjon az adott ügyben. Ennek jelentősége, azt hiszem, képviselőt ársaim előtt rendkívül egyértelműnek tűnhet az uniós csatlakozás küszöbén. Ugyanis nem mindegy egyetlen eljáró magyar bíróság szempontjából sem, hogy valóban olyan döntést hoznake, amelyek mindenben megfelelnek az adott közösségi jognak. Ez, még ha az ado tt eljárás átmeneti megszakadásával, felfüggesztésével is jár, egyúttal szolgálja a jogkereső közönség, az adott polgári vagy büntetőügyben érintett felek, esetleg a vádlott törvényes érdekeit is, ugyanis azt megelőzően születhet olyan jogerős ítélet, amel y mindenben megfelel a közösségi jognak, hogy bárki ezt követően valamiféle rendkívüli jogorvoslati eljárási kérelmet kellene hogy előterjesszen, esetleg az Európai Bírósághoz kelljen jogorvoslatért fordulnia. Ebből adódóan az MSZPfrakció és a magam szemp ontjából is egyetlenegy lényeges kérdést szeretnék még kiemelni a törvény hatálybalépéséig terjedő időszakra, és ez nem más, mint az eljáró bíróságok megfelelő eljárásjogi és anyagi jogi felkészítése arra, hogy kellő módon és kellő terjedelemben tudják ezt a jogintézményt alkalmazni. Ugyanis egy eljáró bíróságnak el kell döntenie egy adott szituációban, az eljárás adott pillanatában, hogy szükségese eljárásjogi szempontból az eljárás felfüggesztése és annak a bizonyos előzetes döntési eljárásnak az igénybe vétele, megfelelő
