Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak

2003. május 26 (73. szám) - A macedón parlamenti delegáció tagjainak köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCSNÉ DR. HORVÁTH KLÁRA (MSZP):

3229 még ettől is durvábbra, nincs erre szükség, nincs erre elgondolás. Azt kell mondanom, hogy az

április végi költségvetési hiány számai pontosan azt hozták, amit a kormány időarányosan tervezett,

azaz nincs szükség arra, hogy bármilyen módon megszorításról beszéljen akár ellenzéki képviselő, akár kormánypárti képviselő. Arra van szükség, hogy Magyarországon takarékos költségvetési

gazdálkodás folyjon, ebben az esetben van reális lehetősége annak, hogy az ez évre tervezett 4,5

százalék körül alakuljon a költségvetés hiánya év végére, és azt kö

vetően ezt mintegy 11,5 százalékkal csökkentve a következő évben megalapozzuk Magyarország Európai Monetáris

Unióhoz, azaz az eurózónához történő csatlakozásának a 20072008 környéki időszakban való

bekövetkeztét. Meggyőződésem szerint ezt alátámasztják a

zok a folyamatok, amelyeket az új kormány az

infláció csökkentése érdekében tett, hiszen soha nem látott mértékre csökkent le az infláció az elmúlt

mérési időszak számadatai alapján - és a KSH adatai szerintem mindannyiunk számára ismertek , továbbá azok

az intézkedések, amelyeket a magyarországi vállalkozások, a Magyarországon működő

üzleti szféra érdekében hoztunk. Ezt mind a hitelellátás javítása, mind az adózási intézkedések, mind

pedig a tőkebefektetések növelése érdekében hoztuk. Remélem, ezek az int

ézkedések a képviselő

úrnak is az elmondott véleményét árnyalni tudták a továbbiakban. Köszönöm szépen a figyelmüket.

(Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin)

: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napire

nd előtti

felszólalásra jelentkezett Kovácsné dr. Horváth Klára frakcióvezetőhelyettes asszony, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, “Az IKR Rt. 30 éve - integrátori rendszer” címmel. Öné a

szó, frakcióvezetőhelyettes asszony. KOVÁCSNÉ DR. HO

RVÁTH KLÁRA (MSZP)

: Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Széchenyi, a nagy nemzetgazdász,

pontosan tudta, hogy aki Magyarországon jobban akar gazdálkodni, annak mindenekelőtt politikai

reformokat kell kierőszakolnia a társadalomban. Ezt a

törvényt a legjobb mai gazdasági vezetők is

tudják, de mit tehetnek, ha épp a politikai reformok nem akarnak sehogy sem megszületni. Aligha

kereshetnek más megoldást, mint dr. Burgert Róbert, aki politikai reformok híján egyegy magas tisztségű politikust

szerzett meg jó ügyei támogatójául. Valamit mindig akarni kell, már csak azért is,

hogy meg ne öregedjünk. Az általam idézett gondolat dr. Burgert Róberttól származik, attól a sokat vitatott személytől, aki

új fejlődési pályára állította Bábolnán a mezőgaz

daságot, többek között 1973. május 22én

megalakította a CPSt, az első növénytermelési rendszert. 2003. május 22én az IKR Rt. alapításának 30 évfordulóját ünnepelte. Az ünnepségen Németh

Imre mezőgazdasági miniszter felavatta dr. Burgert Róbert és Tóth J

ános cégalapítók szobrát is az

IKRparkban. dr. Burgert Róbert, aki a Bábolnai Állami Gazdaságot irányította, felismerte, hogy a

mezőgazdaságban is a jól szervezett iparhoz hasonló precizitásra van szükség, ezért útjára indította

az iparszerű állattenyészt

ési rendszereket. Majd amikor a takarmányhiány nyilvánvalóvá vált,

megalapította a CPSt, az első növénytermelési rendszert, amely az iparszerű szervezettség

gondolatát közvetítette. Ezt követően valóságos technikai, technológiai forradalom kezdődött a mag

yar mezőgazdaságban. A nagy táblaméretek találkozása a legfejlettebb nyugati technológiával a

terméseredmények, a gazdaságosság ugrásszerű emelkedését hozták. Magyarország néhány év alatt a

világ mezőgazdaságának élvonalába került. Természetesen a magyar m

ezőgazdasági csodát nemcsak

a nyugati technika és biológiai alapok alkalmazása eredményezte, nagy része a magyar embereken, a

mezőgazdasági szakembereken múlott. A CPS Közös Vállalat időközben IKR Közös Vállalattá magyarosodott, nevében őrizve az

iparszerű kukoricatermelési rendszer gondolatát. Az IKR a nevet azóta is megtartotta, annak ellenére,