Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 12 (48. szám) - A pártfogókra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
317 Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására a következő ülésünkön kerül majd sor. A pártfogókra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a pártfogókra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megk ezdése . Az előterjesztést T/2016. számon, az emberi jogi bizottság ajánlását pedig a T/2016/1. számon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós igazságügyi minisztériumi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, a napirendi aján lás szerint 20 perces időkeretben. Parancsoljon, öné a szó, államtitkár úr. (11.40) DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Minden társad alom annyi elismerést és dicséretet érdemel - legalább a büntetőjogászok részéről , amennyit a patronázsügy felkarolásával és a patronázstevékenység gyakorlásával teljesít - mindezt Finkey Ferenc, a kiváló magyar büntetőjogász mondta a pártfogó felügyelet ről. Finkey Ferencnek teljesen igaza volt, hiszen a pártfogó felügyelő - akkori szóhasználattal patronázs - tevékenysége átfogja az egész büntetőeljárást, véleményével már az ítéletmeghozatal előtt segíti a bíró döntését, a büntetés kiszabása után felügyel i a közérdekű munka végrehajtását, a szabadulást követően pedig hatalmas szerepet játszik vagy játszhat az elítélt társadalmi visszailleszkedésében. A hivatásos pártfogó tevékenysége tehát egyrészt büntetésvégrehajtás, hiszen ő intézi a közérdekű munka bü ntetés és a pártfogó felügyeleti intézkedés végrehajtását, másrészt a társadalom védelme, a bűnismétlés megakadályozása és a terhelt társadalomba való visszailleszkedése, reszocializációja érdekében végzett szociális jellegű tevékenység. A szép szavak mögö tt azonban a valóság ennél sokkal szomorúbb, tisztelt Országgyűlés. A pártfogói felügyelet jelenleg nem képes betölteni az említett feladatokat, még csak elégséges szinten sem. Nem képes betölteni, egyrészt különféle szervezeti, működési hiányosságok miatt , másrészt pedig azért, mert a bíróságok, pontosan az említett hiányosságok miatt, vonakodnak kiszabni azokat a büntetéseket, vonakodnak alkalmazni azokat a büntetőjogi intézkedéseket, amelyek végrehajtásában a pártfogó felügyelők szerephez juthatnának. Me lyek ezek a hiányosságok, amelyekről az imént említést tettem? Egyrészt hiányzik a pártfogói felügyelői szolgálat egységes büntetőpolitikai irányítását biztosító szakmai felügyelet. A büntetőeljárásban túl későn jön létre a kapcsolat a pártfogó és a pártfo golt között. A feladatok ellátásához nincs elegendő pártfogó, a tevékenységüket segítő személyzet teljességgel hiányzik, és a működésükhöz szükséges anyagi feltételek nem elégségesek, nem megfelelőek. Hiányzik továbbá a feladatok ellátásához szükséges spec iális szakképzés és a világos szakmai követelményeknek megfelelő, rendszeres továbbképzés. A létszámhiány és a nagy munkateher mellett a pártfogónak nincs lehetősége arra, hogy megfelelő gyakorisággal találkozzon a pártfogoltjával, megismerhesse a lakókörn yezetét, és így arra sincs módja, hogy valóban figyelemmel kísérje a pártfogolt magatartását, arra pedig még kevésbé, hogy abban bármilyen változtatást érdemben elérhessen. Mindennek az a következménye, hogy a büntetés végrehajtása