Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 12 (48. szám) - A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
314 használnak fel, ha egyetértünk azzal, amit a beve zetőben mondtam, hogy az ellenőrzést a nyilvánosság erején keresztül is biztosítani kell, akkor helyes, ha bekerülnek a törvénybe olyan szabályok, amelyek kötelezővé teszik a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalát, vagy vala milyen technikával, amit itt egyébként a törvény véleményünk szerint megfelelően szabályoz. Megint azt kell mondanom, hogy itt is lehet a határokon vitatkozni, de annak kell alapszabálynak lenni, hogy minden, közpénz felhasználásával kapcsolatos adat nyilv ános kell hogy legyen bárki számára, aki érdeklődik vagy adott esetben, mondjuk, érintett, mert az önkormányzat területén lakik, és az ő adóforintjai is benne vannak az önkormányzat költségvetésében, lehetővé kell tenni az ezen adatokhoz történő hozzáférés t. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a továbbiakban az államháztartás pénzeszközeinek felhasználásával, illetve az államháztartáshoz tartozó vagyonnal való gazdálkodással összefüggő kérdések kapcsán azt mondja, és ezt fő szabályként mondja ki, h ogy minden 5 millió forint feletti szerződés esetében nyilvánosságra kell hozni, közzé kell tenni a szerződést kötő szerv hivatalos lapjában vagy honlapján a szerződések listáját. Ez egy újabb lépés a nyilvánosság felé, és ez is azt jelenti, hogy a nyilván osság megfelelő módon ellenőrizheti már azt is, hogy kikkel lép üzleti kapcsolatba az, aki közpénzek felhasználásáról különböző módon, illetve mértékben dönt. Észrevételek hangzottak el a társaságalapítás szabályainak szigorításával kapcsolatban akkor, ha a közpénz felhasználója társaságot alapít, és ezzel kapcsolatban megkérdőjelezik többen az Állami Számvevőszék részvételét a 200 millió forint fölötti tőkével rendelkező társaságok felügyelőbizottsága elnökének javaslattétele kapcsán. Érdemes megfontolni e zeket az észrevételeket is, és lehet itt megfelelő megoldást találni. Az Állami Számvevőszék részvételét a folyamatban azért tartom fontosnak, mert lehet, hogy ez megfelelő garanciája lehet annak, hogy megfelelő felkészültséggel és szakmai háttérrel rendel kezők kerülnek ebbe a fontos pozícióba. Hogy aztán mi lehet a pontos megoldás, arról a továbbiakban lehet vitatkozni, és az ember érdeklődéssel várja a kifogásokat megfogalmazók különböző javaslatait, módosító indítványait. Tisztelt Képviselőtársaim! A tör vényjavaslattal kapcsolatban mi néhány észrevételt is szeretnénk tenni, részben azért, mert azt gondoljuk, hogy lehet természetesen javítani a törvényjavaslaton, másrészt meg azért teszünk észrevételeket, mert van néhány dolog, ami nem szerepel a törvényja vaslatban, mi pedig megfontolandónak tartjuk, hogy bekerüljön. Szabályozza a közpénzek felhasználását a törvényjavaslat, illetve a 4. §ban említést tesz az Európai Unióból származó források felhasználásával kapcsolatban, ugyanakkor viszont az európai unió s források további felhasználásával, illetve ezek figyelemmel kísérésével és ellenőrzésével kapcsolatban véleményünk szerint a szabályozás nem elégséges. Úgy ítéljük meg, tekintettel arra, hogy az Európai Unióból származó források megfelelő felhasználása, illetve a felhasználás nyomon kísérése ugyanolyan fontos érdek, mint a közpénzek felhasználása, ezért a szabályozást ebbe az irányba is ki kell terjesztenünk. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A köztisztviselők vagyonn yilatkozattételi kötelezettségével kapcsolatban még az előző ciklusban az akkori ellenzék, így a Szabad Demokraták Szövetsége is fogalmazott meg ellenvéleményeket. Szükséges lenne megvizsgálni, hogy vajon a gyakorlatban hogyan működik a törvény és kelle azt korrigálni. Ez azért lehet érdekes, mert most a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget a törvényjavaslat kiterjeszti, amit mi nem kifogásolunk egyébként és megszavazunk, de a későbbiek során célszerű lesz az egész kérdésre visszatérni majd. Hiányzik véleményünk szerint a rendszerünkből - tehát nem feltétlenül a törvényjavaslatból - a vagyonnyilatkozattételi kötelezettségek kapcsán a hamis adatszolgáltatás szankcionálása. Ez, megjegyzem, az országgyűlési képviselők esetében is fel kellene hogy merüljö n - nevek említése nélkül hadd utaljak az elmúlt négy évben ezzel kapcsolatos vitákra , ennek nagyobb visszatartó ereje lehetne. Esetleg felvethető még szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok megfogalmazása is, hiszen sokszor a korrupció lehetősége úgy i s felmerül, hogy a döntéshozó valamilyen távolabbi
