Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 13 (72. szám) - “Magyar egészségügy: betegek vagy a profit védelme” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. TITTMANN JÁNOS (MSZP):
3130 Te gyük fel a kérdést: ki a végső kockázatvállaló? A kórháztulajdonos önkormányzat, végső soron pedig az adófizető. Ez a törvénytervezet szolgáljae az önkormányzatok érdekeit? Nem. Ez a privatizáció veszélyeztetie az önkormányzat vagyonát? Igen. A többségi betegérdekekre hivatkozással nemcsak egy szűk réteg, régi és új privatizőrök és strómanjaik érdekeit képviselie ez az előterjesztés? Sajnos igen. Ezért tehát ez az előterjesztés nem profi rossz, csak dilettáns jó. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Tittmann János, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. TITTMANN JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! A választók akaratából, döntésüknek megfelelően '94 óta dolgozhatom polgármesterként egy kisvárosért, és 1996 óta - a területfejlesztésről szóló törvénynek megfelelően - egy 15 településből álló kistérségi társulás vezetőjeként vehetek részt a térségfejlesztési munkában. Az eltel t kilenc év alatt szinte alig akadt olyan hét, hogy valaki ne fordult volna hozzám a háziorvosával, a szakrendelővel, a kórházzal vagy éppen a fogászati ügyelettel kapcsolatos problémájával. Kórházunknak nincs olyan osztálya, melynek főorvosa ne kért volna pénzügyi vagy szervezési segítséget valamely szakmai programjának a megvalósításához. Igen gyakran találkoztunk megyei, városi tiszti főorvosokkal, és meglehetősen gyakran tárgyaltunk a megyei egészségpénztár illetékeseivel, amikor a szakrendelő szakorvos ainak vállalkozási szerződéseit intéztük, vagy a tüdőgondozók lakosságarányos rendelési óraszámát alakítottuk ki. Ezen tapasztalatok alapján úgy gondolom, a polgármesterek és a képviselőtestületek meglehetősen jól ismerik a lakosság egészségügyi igényeit, az egészségügyi rendszer fejlesztési igényeit, és természetesen egészen világosan látják a települési önkormányzatok egészségügyi rendszerfejlesztési lehetőségeit. Térségünk két városának működtetése visszavette a megyétől a tulajdonukban lévő kórházakat. Elkészítettük a régió, a megye egészségügyi fejlesztési koncepcióját. Megalkottuk a kistérség egészségügyi fejlesztési tervét, s elfogadtuk egészségügyi intézményeink szakmai programját is. Önkormányzati költségvetésből támogatjuk az intézmények műszerfej lesztéseit. Önkormányzati költségvetésből finanszíroztuk a nők emlőszűrését, az iskolások allergiaszűrését. Évekkel ezelőtt közhasznú társasággá alakítottuk a fekvőbetegeket és a járóbetegeket ellátó egészségügyi intézményeinket is. Ezek alapján úgy gondol om, a polgármesterek és a képviselőtestületek eddigi lehetőségeik keretein belül vállalták a települések és a kistérségek lakosságának egészségügyi ellátására vonatkozó felelősségüket, és ezen ellátási felelősségük alól a jövőben sem akarnak kibújni. Mi, önkormányzatok vagyunk azok, akik a lakossággal közvetlen kapcsolatban ismerjük az igényeket és vállaljuk a felelősséget, és ezen társadalmi felelősségünkből fakadó feladataink megoldására társakra van szükségünk. Egyik társunk természetesen az állam, de e z nem elég. Nekünk az elodázhatatlan, a lakosság és az egészségügyi rendszer igényeinek megfelelő fejlesztések forrásait biztosító, tőkével rendelkező társakra is szükségünk van, mégpedig most. Elegünk van a véget nem érő szakmai és szakmainak látszó viták ból. Elegünk van az állami költségvetés szűkösségének magyarázatából, és nem akarunk az egészségügy fejlesztését szolgáló adóemelésről sem hallani. Olyan törvényt akarunk, én magam képviselőként egy olyan törvény megalkotásában szeretnék közreműködni, mely lehetőséget ad az önkormányzatok számára a lakosság és az egészségügyi rendszer igényeinek önkormányzati mozgástere kialakításában. Ne féltse senki a települési és a területi önkormányzatoktól az egészségügy rendszerének a fejlesztését! Az önkormányzatok meg tudnak felelni az egészségügyi rendszer szolidaritási elven alapuló fejlesztési felelősségének.