Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 13 (72. szám) - “Magyar egészségügy: betegek vagy a profit védelme” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MÉZES ÉVA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3096 járóbetegellátóktól és a kórháztól az információk késedelem nélkül visszaérkeznek a háziorvoshoz, a beteggyógyulási folyamatok radikálisan lerövidülnek, és jelentősen csökken még a gyógyszerfelhasználások költsége is. Amennyiben e zekben a folyamatokban a megelőző szűrővizsgálatok szerepe is emelkedik, belátható, hogy a korai szakaszban felismert elváltozások kezelése komoly költségmegtakarítást eredményez az egészségbiztosító számára. Ebben az esetben nem kifogásolható, ha ezen a m egtakarításon az egészségbiztosító megosztozik a beteggyógyítók sorával, azaz a háziorvossal, a szakrendelővel és a kórházzal. Úgy látjuk, semmi nem indokolja azt, hogy az irányított betegellátási modellkísérlet még jobban kiszélesített formában, még jobba n meghatározott feltételek szerint ne folytatódjék. A szabad demokraták kérik az egészségügyi kormányzatot, hogy gyorsítsa fel az irányított betegellátási modellkísérlet kiszélesítését, amely nemcsak a beteg, hanem az egészségbiztosító, s nemcsak a részt v evő ellátók számára hasznos, de átláthatósága és kiszámíthatósága okán még a szakmai befektetők részére is tervezhetőbbé tenné befektetéseik megtérülését; ezzel ösztönzővé válna az egészségügyi ellátásba vállalkozói tőkét invesztálók számára is. Mielőtt to vábbmennék, szükséges azt a programunkban is szereplő megállapítást tennem, hogy a lakosság egészségi állapotának javításához önmagában az egészségügyi rendszer átfogó reformja kevés. Ehhez az egészségmegőrzés egyéni és közösségi programjai, a felvilágosít ás és ennek nyomán minden egyes embertársunk egyéni életmódváltása is szükségeltetik. Kedves Képviselőtársaim! Amennyiben a tények sorolásánál tartunk, szükséges pár szót szólni a tárgyalás előtt álló jogállási törvénytervezetről is. A liberálisok programs zerűen megfogalmazták, hogy a szolgáltatási oldal radikális reformja első lépésének tekintik azt, hogy meg kell változtatni a járóbetegszakrendelésen és a kórházakban dolgozó orvosok helyzetét. A körzeti gyermek- és háziorvosok, valamint a fogorvosok után őket is ki kell menteni az évtizedek óta megcsontosodott, a közalkalmazotti jogviszony által is erősített totális hierarchikus rendszerből. Sem az orvosok, sem az egészségügyi szakdolgozók körében nem tartható fenn tovább az ügyeleti pótlékokkal, túlórapé nzzel, kiemeléssel és kivételekkel átszőtt mai bérezési rendszer. A kórházi orvosok közalkalmazotti besorolása nem ösztönöz a racionális létszámgazdálkodásra, és nem ad módot a teljesítmény szerinti differenciálásra sem. Tény az is, hogy hasonló a helyzet az egyetemi klinikákon és az önálló, nem kórházhoz tartozó önkormányzati szakrendelőkben is. Az SZDSZ a szabályozott munkaerőpiac helyreállításában látta és látja most is a megoldást. Arra kell tehát törekedni, hogy a szakrendelői és kórházi orvosok minél nagyobb része a szabadabb, változatosabb, a szakmája és a betegellátás sajátosságainak legmegfelelőbb jogviszonyt alakíthasson ki munkaadójával. Ezen elvárásainknak eleget tesz a szaktárca által beterjesztett, az egészségügyi dolgozók jogállását újraszabál yozni kívánó törvényjavaslat. Elfogadható számunkra, hogy mind az orvosok, mind az egyéb szakdolgozók egységes elvek szerint egy törvény keretén belül kapjanak széles választási lehetőséget is felmutató, kizárólag ésszerű korlátokat állító szabályrendszert . Számunkra nem az a kérdés, hogy miért nem különkülön törvényben rögzítjük az orvosok és más foglalkozású egészségügyi dolgozók jogállását. A kérdés az, hogy a szabályozás megfelelő megbecsülést és szabadságfokot ade a dolgozók számára annak érdekében, hogy megelégedettebben és ennek okán eredményesebben dolgozhassanak, elsősorban - vagy talán kizárólag - a beteg javát szolgálva. Mert a betegről - legyen az gyermek, dolgozó vagy nyugdíjas - nem feledkezünk meg. Ez a mai vita is az ő érdekükben zajlik. A szabad demokraták meggyőződése, hogy az egészségügyi kormányzat sok jó koncepció közül egy sajátságosan következeteset kíván végrehajtani, amelynek megakadályozása nem lehet feladata senki jó szándékú embernek. Az egészségügyi reformot lépésről lépésre meg valósító törvényjavaslatokat jobbá tévő módosításokkal kell támogatnunk, de végső törekvésünk a fent általam is felsorolt tények tiszteletben tartása, a törvényjavaslatok mielőbbi hatályba léptetése kell,
