Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
3066 ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Az utolsó napirend utáni felszólalás következik. Megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! A maholnap egyéves agrárkormányzat tevékenységéről illő mérleget vonni a közelgő születésnap kapcsán. Az új kormány agrárprogramjában az előző k ormány által kiemelten kezelt olyan kérdések kaptak elsőbbséget, mint a földtörvénycsomag, hitelhez jutás, szövetkezeti üzletrész, agrárrendtartás, jövedéki törvény. Voltaképpen nem is agrárprogrammal állt elő a jelenlegi kormány, hanem az Orbánkormány ko mplex agrárprogramjának lerombolását célul tűző ellenprogramot állított. Nos, mint minden rombolást, úgy ezt a célt sem volt nehéz teljesíteni, ehhez a romboláshoz valójában egy száznapos időszak is elegendő lett volna. Nézzük a pusztítás programját részel emenként! Szocialista barátaink és elődpártjaik a legnagyobb pusztítást kétségtelenül a tulajdonviszonyok területén végezték. A munkásparasztkormányok jogutód kormánya a magyar parasztot még ugyanolyan hevességgel gyűlöli, mint az '50es, '60as években. Most is első ténykedésük a magyar parasztságot tulajdoni perspektívába helyező 2001. évi földtörvénycsomag megváltoztatása volt. A módosítás azt szolgálja, hogy a kialakult nagybirtokos és agrártőkebefektető csoport kezében tovább koncentrálódjon a tulaj don. Az ezen körön kívül lévő tulajdonosi rétegnek a földtulajdonától történő megfosztásának az agrárprogram külön fejezetet szentelt. A földet járadékért programot nyugodtan nevezhetjük a RákosiKádárkorszakok földet semmiért programjai folytatásának, hi szen a tulajdonért cserébe adott járulékok összege az EUországok éves földbérleti díjainak alsó értékét sem közelítik meg. Hasonló céltudatossággal nyomban leállították az osztatlan közös tulajdonok megkezdett tulajdonba helyezését. Szokás szerint forrásh iányra hivatkoztak, pedig az osztatlan tulajdonok térkép szerinti megosztásának forrásigénye elenyésző. És hogy annak a néhány száz kiváltságos tulajdonosnak a családneve nehogy közszájon forogjon az országban, akik kezében összpontosul az egész magyar agr ártulajdon, ezért volt szükség a Nemzeti Földalap Kht. átalakítására, megakadályozandó a magyar agrárarisztokrácia pontos és nyilvános kimutatása. Ezután nézzük, hogyan realizálódott a hitelterhek mérséklésének és elengedésének ígérete. Már a tavalyi 60 mi lliárd forintos éven belüli hitelelengedésből is minimális összeggel részesedtek a kis- és középvállalkozások. Az idei kormányrendeletből pedig, amelyik a termelők éven túli hitelterheinek mérsékléséről intézkedik, kimaradtak az éven túli gazdahitelek, ame lyeket döntő részben a családi gazdaságok vettek fel. Miért? Az Orbánkabinet szövetkezeti üzletrészvásárlásának ellensúlyozására az ellenkormányprogram alkotmányellenes lépéseket fontolgat. A már megszűnt szövetkezetek üzletrészeseinek részleges kompenzác iót tervez, amellyel kapcsolatban az állampolgári jogok országgyűlési biztosának éves beszámolója is a diszkrimináció tilalmával kapcsolatos alkotmánybírósági gyakorlatot idézi. Az új agrárrendtartási törvénynek és intervenciós rendszer bevezetésének ígére te is voltaképpen egy ellenprogramnak bizonyult, ugyanis az új agrárrendtartási törvényre történő hivatkozással nem jelentek meg a 2003. évre szóló agrárrendeletek, továbbá - jóllehet az EU intervenciós ár 2006ig előre meg van hirdetve - Magyarországon az új agrárrendtartási törvény után sem került a gabona intervenciós ára meghirdetésre. Az ellenagrárprogram a jövedéki törvényt is fellazította. Valóban történtek könnyítések, de ezek a könnyítések nem a szőlő- és bortermelők, hanem a borhamisítók érdekeit szolgálják, lásd a
