Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 12 (48. szám) - A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - PAPP JÓZSEF, az önkormányzati bizottság előadója:
304 (10.30) Szerettünk volna megbizonyosodni például arról, hogy a javaslat elfogadása esetén nem veszélyeztetie a jogbiztonságot a banktitok és az üzleti titok bizonyos szintű feloldása, illetve ezen intézményeknek a jelenleginél mindenképpen korlátozottabbá való tétele. Felmerül bennünk az a gyanú is, hogy ezen módosítás kapcsán az állam ellenőrizheti önmagát. Mivel ezen kérdéseink re, tisztelt képviselőtársaim, nem kaptunk megnyugtató válaszokat, és felsorolva korábbi aggodalmainkat, a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát nem támogattuk, ugyanakkor mindvégig hangsúlyoztuk azt, hogy az eredeti célokkal való egyetértés miatt bármikor készen állunk az érdemi egyeztetésre. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Most az önkormányzati bizottság előadója következik. Papp József úrnak adom meg a szót. PAPP JÓZSEF , az önkormányzati bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati bizottság február 4én tárgyalta a törvényjavaslatot, és a törvényjavaslatnak kifejezetten az önkormányzatokat érintő részeivel foglalkoztunk. Komoly vita alakult ki az önkormány zati bizottság ülésén. A vita három fő kérdés köré csoportosult. Ellenzéki képviselő felvetette azt, hogy minősítie az önkormányzatokat ez a javaslat, egész egyszerűen hogy lekorruptozzae az önkormányzatokat ez a javaslat. Az elmúlt évek után, azt gondol om, nagyon sokan várják ezt a törvényjavaslatot, és nagyon fontos az, hogy a lehető legszabályozottabb formában történjen a közvagyonnal és a közpénzekkel történő minden foglalatosság. Láttunk már példát arra, hogy hogyan használt ki vagy teremtett joghéza got egyegy gazdasági vagy gazdaságival összefüggő politikai szándék. A közvagyon működtetésének, a közpénzek felhasználásának törvényes és tisztességes módja nem szabad, hogy csak a döntéshozó morális állapotától függjön, hanem olyan szabályokat kell alko tni, amelyek betartása a lehető legnagyobb mértékben garantálja azt, hogy a közvagyonnal és a közpénzekkel morálisan, tisztességesen és törvényszerűen bánnak. A másik kérdéskör a bizottsági ülésen az volt, hogy minden problémát megolde ez a törvényjavasla t. Ebben, mondhatom azt, egy megállapodás vagy egyetértés született, hiszen nincs abszolút szabályozás, és sajnos, nincs olyan szabályrendszer sem, amely mindent meg tud akadályozni, meg tudja akadályozni azoknak a szándékát, akik direkt a szabálykerülésre játszanak, vagy teljes mértékben elrettentené azokat, de legalább a dolgukat nehezítsük meg. Az előterjesztő kormány képviselője jelezte is, hogy a törvény alapvetően nem szankciókra épít, hanem fő feladatának a nyilvánosság erejét tartja. A harmadik kérd éskör az volt, amit itt már más bizottságok is jeleztek, hogy csorbítjae az önkormányzatok önállóságát ez a szabályozás. Megítélésünk szerint nem csorbítja az önkormányzatok önállóságát, viszont egy nagyon fontos dolgot megtesz: védi a tisztességeseket, v édi azokat, akik törvényes és morális eszközökkel bánnak a közvagyonnal és a közpénzekkel, és mivel a szabályok átláthatóbbak, szigorúbbak, ezért a tisztességesek tevékenysége is átláthatóbb, és természetesen védhető is abban az esetben, ha alaptalan támad ás éri őket. Kérdéseket is felvetett a bizottsági vita, amiben megállapodás nem született, itt három kérdéskörben gondoljuk úgy, hogy még a tárgyalás további szakaszában megállapodásra kellene jutni. Az első, hogy minden esetben megfelelőe a szabályozás m ódja, más bizottsági előadók is érintették már azt a kérdést, hogy csak többségi tulajdonú társaságot alapíthat az önkormányzat. Azt mondja a javaslat, hogy a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti a vállalkozásalapítás, és a
