Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 12 (48. szám) - A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - KOVÁCS TIBOR, a gazdasági bizottság előadója:
301 És csak még egy mondat, mert lejárt az időm: ráadásul logikátlannak tartom azt, hogy ha ez ilyen fonto s kérdés (Az elnök jelzi az idő leteltét.) , akkor a hatályba léptető rendelkezések között miért nincs erre valamifajta időtáv meghagyva. Tehát ha és amennyiben ez az előterjesztő szerint lényegi, akkor miért nem rendelkezik arról, hogy ennek mikor kell beá llnia, miért csak azt mondja, hogy a következőkben nem lehet ilyen helyzetet előteremteni? Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Megadom a szót Kovács Tibornak, a gazdasági bizottság előadójának. KOVÁCS TIBOR , a gazdasági bizottság előadója : Köszö nöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság február 5ei ülésén tárgyalta a törvényjavaslatot, és én a bizottsági ülésen arra kaptam felhatalmazást, hogy a többségi vélemény mellett a kisebbségben maradt képviselők véleményét is kife jtsem a plenáris ülésen. Itt a plenáris ülésen is szeretnék köszönetet mondani az Állami Számvevőszék elnökének és munkatársainak, akik a törvényjavaslat kapcsán egy rendkívül érdekes és színvonalas előadásban mutatták be a korrupció magyarországi helyzeté t, legalábbis a rendelkezésre álló adatok alapján, illetve beágyazták ezt egy európai környezetbe, és a törvényjavaslat kapcsán és annak hatásait elemezve egy rendkívül tanulságos előadás volt, amelyet szeretnék ajánlani a képviselőtársaim figyelmébe is. E l kell még mondanom azt, hogy a törvényjavaslat szükségességét és indokoltságát senki nem vitatta a bizottsági ülésen sem, hiszen utalás történt már arra, hogy az előző kormányzati ciklusban is volt erre vonatkozó szándék, hogy ilyen jellegű törvényjavasla tra szükség van. Egyes ellenzéki képviselőtársaim a gazdasági bizottságban is utaltak arra, hogy ez ismételten egy salátatörvény, ugyanakkor ha valaki figyelmesen áttanulmányozta ezt a jogszabályt, tapasztalhatta azt, hogy itt logikusan és értelemszerűen e gymásra épülő szabályozásról van szó, és technikailag sem lett volna megoldható az, hogy különkülön benyújtott jogszabályokban fogadta volna el az Országgyűlés ezeket a törvényjavaslatokat, mert az időbeni eltérés miatt ebből óhatatlanul koherenciazavar j ött volna létre. Tehát még egyszer szeretnénk hangsúlyozni azt, hogy itt egy egységes, egymásra épülő törvényjavaslatsorról van szó. Ahogyan az államtitkár úr már ezt részletesen kifejtette, három legfontosabb területe van a törvényjavaslatnak: az egyik az államháztartási törvény jelentősebb módosítása, a másik a Ptk., a harmadik az ÁSZ szerepének jelentősebb módosulása. Itt, én úgy gondolom, el kell fogadnunk az ÁSZ képviselőinek azon megjegyzését, hogy ez olyan többletfeladatot jelent az ÁSZ számára, amel yhez finanszírozási oldalról is a feltételeket mindenképpen biztosítani kell. A bizottság ülésén részt vett az adatvédelmi biztos úr, és a törvényjavaslat kapcsán kifejtette azon véleményét, hogy a parlamenti, illetve az önkormányzati képviselők vagyonnyil atkozatának jelenlegi szabályozása nem biztos - legalábbis az ő véleménye szerint , hogy minden tekintetben kielégíti az adatvédelemmel szembeni összes követelményt; azt ajánlotta a parlamenti képviselők figyelmébe, hogy esetleg a törvényjavaslathoz kapcs olódóan módosító indítvánnyal ezeket a problémákat lehetne kezelni. Mint ahogy arra az államtitkár úr is már az expozéjában utalt, egy széles körű egyeztetés előzte meg a törvényjavaslat benyújtását, ez mind szakmai oldalról, mind politikai oldalról megtör tént, bár a kisebbségben maradt képviselők hiányolták, hogy véleményük szerint nem állt kellő idő rendelkezésre. De a minisztérium képviselője a bizottsági ülésen kifejtette azt, hogy a törvényjavaslat tartalma már az ellenzéki képviselők előtt is elég hos szú ideje részleteiben ismert, emiatt érthetetlennek tartotta ezt a megállapítását az ellenzéki képviselőknek. (10.20) Az is elhangzott - és éppen ellenzéki képviselők oldaláról , hogy miután a törvényjavaslatnak kétharmados részei is vannak, ezért szeren csés lenne, ha a törvényjavaslatot a parlament szakmai oldalról kezelné, és nem a napi politika területére kerülne, ami végül is oda vezethetne, hogy a