Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - Manninger Jenő (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Hogyan sikerült a magyar adófizetők szempontjából az amúgy is előnytelen M5-ös autópálya-szerződést a szocialista-szabad demokrata kormánynak tovább rontania?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MANNINGER JENŐ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
2999 tehergépjárművek aránya sem most érte el a 40 százalékot, hanem jóval előbb. Ön mint a tárca egykori politikai államtitkára már az OrbánTo rgyánkormány regnálása idején is pontosan tudta a probléma okát, és szomorú, hogy a lehetséges megoldásokat megalapozó forgalmi előrebecsléseket, díjérzékenységi vizsgálatokat is elmulasztották mindennek ellenére elkészíttetni. Mi most a tárgyalások idejé n pótoljuk ezeket a hiányosságokat, hogy a törvényes feltételek és szerződéses kötelezettségek keretein belül folytathassuk tovább az egyeztetést. Ha ön nemcsak a sajtót - ami, ugye, nincs , hanem talán a kormányhatározatokat is képes lesz elolvasni, így valószínűleg fel tudja majd vetni azt a kérdést is, hogy a 2044/2003as kormányhatározat 3. pontja mit is tartalmaz, amelyik ugyanis egyértelműen határozza meg velünk szemben a követelményeket a szerződésmódosítás érdekében. Ez pedig azt mondja ki, hogy a meglévő hitelek refinanszírozását is magában foglaló új finanszírozási csomag eredményezze az útdíjak fajlagos szintjének érzékelhető csökkenését, a kapus díjszedés fenntartásával a matricás rendszer az M5ös autópályára is kiterjeszthető legyen. Szeretném tehát leszögezni: csak olyan megállapodást írunk alá, amelynek során elfogadható mértékűre csökken az M5ös autópálya használati díja, hogy az beilleszthető legyen a matricás rendszerbe, és olyan feltételekkel épülhet tovább az autópálya, amely összhangba n van a kormány gazdaságpolitikai stratégiájával. Valószínűleg önök négy éven át a csodát tették, ezért nem sikerült elérni azt a megállapodást, amelyre nekünk most néhány hónap alatt, lényegében az elmúlt hat hónap alatt 24 alkalommal adnak biztatást. Ha ugyanezt önök önmagukra alkalmazták volna - hiszen szeretik a cserkészetet, mint mi is, aminek az alapmondása, hogy önmagaddal szemben légy szigorú , akkor valószínűleg előbbre tartanánk. Azt szeretném mondani, hogy a díjszintcsökkentést, a továbbépítés k edvező módját mint két egymással összefüggő feltételt tekintjük a szerződésmódosítás céljának, és csak akkor módosítjuk a szerződést, ha a koncesszor nem, de a magyar állam, illetve a használók számára kedvezőbb feltételeket érünk el. Ez a cél, nem pedig a z, hogy én válaszolhassak az önök kérdésére minden héten, amit nagy örömmel természetesen ezentúl is megteszek. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadjae a miniszteri választ. Képviselő úr! MANNINGER JENŐ (Fidesz) : Tisztelt miniszter úr, a válasza azt tükrözte, hogy az elmúlt egy évben nem tudta elolvasni azt a szerződést, amelyik ezt az autópályadíjat szabályozza. Ugyanis minden adott lett vol na hozzá, forgalmi számlálások is, hogy módosíthassák, és természetesen az is igaz, hogy soha ilyen jó lehetőség nem volt a tárgyalásra a magyar fél szempontjából, mint a következő évben. De hát még megtehetik ezt. A kérdéseinket pedig azért kell feltenni, mert önök megígérték, sőt személyesen Medgyessy Péter miniszterelnök is egy éve megígérte, hogy a matricát bevezeti az M5ös autópályán. Nekünk pedig az a kötelezettségünk, hogy megkérdezzük önöket, még akkor is, ha a válasz helyett mindig a múltat meséli k el. Egy éve ígérgetnek tehát, és nem tettek semmit, ezért a válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A képviselő úr nem fogadta el a miniszter úr válaszát. Kérdezem tehát tisztelt képviselőtár saimat, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.
