Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LENGYEL ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2957 legnagyobb adatkezelő szerveze t Magyarországon, így különösen a magánszemélyek információs önrendelkezési jogának védelme elsődleges feladat. A javaslat korszerű módon újraszabályozza ezeket a speciális adatvédelmi normákat. Álláspontunk szerint a biztosítói adatkezelés célhoz kötöttsé gét például az úgynevezett igényfelmérés vonatkozásában még a mostani jogalkotási stádiumban is szükséges felülvizsgálni. Ugyanakkor az információs önrendelkezési jogot korlátozni indokolt olyan esetekben, amikor a célhoz kötött adatkezelés a veszélyközöss ég érdekeit és a biztosítási csalások megelőzését szolgálja. A javaslat az EUharmonizációban is előre mutat. Már most megjelennek benne a Közösség legújabb generációs irányelveinek alapintézményei, például a 4. számú gépjárműbiztosítási direktíva kapcsán . Ez többek között arra ad lehetőséget, hogy az EUtagországban kárt szenvedett magyar állampolgár Magyarországon érvényesíthesse kárigényét a külföldi károkozó, illetve annak felelősségbiztosítója ellen, a törvény alapján kialakítandó intézményrendszer se gítségével. A biztosítási szektorban különösen nagy jelentősége van a tartalékok kezelésének és befektetésének, s nemkülönben ezek garanciáinak. A javaslat szerint bővül azoknak az eszközöknek a köre, ahová a biztosítók befektethetnek, bár a prognózis szer int jó ideig továbbra is állampapírokba való befektetés lesz az uralkodó. A tervezet átvette azt az európai gyakorlatot is, hogy a korlátozások, illetve a szabályok csak biztonságtechnikai tartalékokra vonatkoznak, a biztonsági tőke befektetése nem korláto zott. Még a legliberálisabb gazdaságokban is igen szigorú az állami felügyelet a pénzügyi szektor felett. Ennek szükségességét a szakma sem vitatja. A hazai Állami Biztosításfelügyeletnek, majd jogutódjának, az összevont Pénzügyi Szervezetek Állami Felügye letének jelentős szerepe volt abban, hogy Magyarországon egy megbízható tulajdonosi hátterű, biztonságosan és zavarmentesen működő biztosítási piac alakulhatott ki. A javaslat átfogó módon kodifikálja a felügyeletre vonatkozó szabályokat az EUdirektívák, a hazai tapasztalatok és a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. Végezetül: biztos vagyok benne, hogy az új biztosítási törvénynek a hatálybalépés előtt egy évvel történő elfogadása elegendő időt ad a teljes felkészülésre és a csatlakozás zökkenőmentes ségére. A magyar gazdaság jelentős szektoráról van szó, ezért kívánatosnak tűnik az is, hogy a nagy szakmai körültekintéssel előkészített javaslatot a Ház minél nagyobb támogatással fogadja el. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : A Fideszképviselőcsoport vezérszónokának, Lengyel Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót. LENGYEL ZOLTÁN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A biztosítás mindennapjaink részévé vált. Szolg áltatásai egyre nagyobb teret hódítanak, egyre szélesebb szolgáltatási palettával egyre több helyen ott vannak mindennapi életünkben. A biztosítótársaságok, szervezetek különféle konstrukciókkal, kecsegtetőbbnél kecsegtetőbb ajánlataikkal bombázzák az emb ereket. De ugyanúgy ott van életünkben, ha nem is vesszük észre, a buszon, a villamoson vagy a vonaton is. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy a jogharmonizáció során az előttünk lévő törvényjavaslat végleges formába öntésekor milyen lehetőséget tudunk bizto sítani ennek a hatalmas, üzleti alapon nyugvó piacnak, a piac szereplőinek, a biztosítottnak és a biztosítóknak egyaránt. Meggyőződésem, mindannyiunk közös célja, hogy a biztosítási tevékenység egységes szerkezetű, az igénybe vevő ügyfelek által áttekinthe tő legyen. Szükséges, hogy kellő információval rendelkezhessenek, valós képet kapjanak a szolgáltatásról és az esetleges kockázatokról. A törvényjavaslat címéből arra következtethetünk, hogy a teljes biztosítási szektor tevékenységét szabályozza, de hamar kiderül, hogy az egyébként külön törvényben szabályozott társadalombiztosítási tevékenységről szó sem esik benne. Természetesen az üzleti biztosítások szempontjából ez nem lényeges kérdés, de a cím és tartalom összefüggésében volna némi jelentősége. Megkoc káztatom, hogy a szabályozás szempontjából az eredeti címet feltételezve
