Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2927 Mindenki tudja, hogy a rajzolásnak, a rajznak milyen fontos, jelentős szerepe van a személyiség és az alkotó magatartás kifejlődésének segítésében. A testnevelés esetében ugyanez a helyzet. Az alsó tagozat időszaka a mozgáskoordináció fej lesztése tekintetében a legfontosabb időszak, és a törvénymódosítás jelenlegi formájában nem tartható meg szaktanárral a foglalkozás alsóban. Még egy érdekes, nem is érdekes sajnos - idézőjelbe tenném, hogy érdekes , hanem szomorú dolog, hogy a törvényter vezetben az jelenik meg, hogy a felsőbb osztályban két és fél óra testnevelésórának kell lenni hetente. Ugyanakkor, ami az Oktatási Minisztérium honlapján megjelent utasításban vagy tájékoztatóban - ami alapján ki lehet számítani, hogy a tantárgyfelosztás hogy történhet meg , ha jól emlékszem, hatodik, hetedik osztálytól már nem jut két és fél óra az adott osztályokban testnevelésre, hanem csak kettő óra jut. Tehát úgy néz ki, hogy a törvény és a gyakorlat egymásnak ellent fog mondani. Persze, az alapképzé s kitolásának van egy másik következménye is - visszatérve az előző témához, és az elkanyarodás után visszatérnék ide , mi lesz a felsős pedagógusokkal, a szaktanárokkal. Hány pedagógus kerül utcára, és hány fog nem a végzettségének megfelelő feladatokat kapni? - és így kényszerítjük esetleg egy pályamódosításra őket. Nem mi mondjuk, nem mi becsüljük az elbocsátandó pedagógusok számát, hanem a szakszervezetek számolták ki, hogy abban az esetben, ha ez a törvénymódosítás ebben a formájában elfogadásra kerül , akkor hány pedagógus vesztheti el az állását. Nincs meghatározva, mi az a nem szakrendszerű oktatás, hacsak az nem, amikor a tanító néni a szótagolt olvasásra tanítja az évismétlésre nem kötelezhető gyermeket az ötödik osztályban, például a történelemkön yvből. Bizottsági kisebbségi vélemény elmondójaként azt ajánlottam, vonják vissza ezt a tervezetet, hogy az oktatásügyet előrevivő területeken javasoljanak változtatásokat. Most is az a véleményem, és örülnék annak, ha az történne, hogy olyan módosításokró l beszélhetnénk, amelyek segítik az oktatás legfontosabb szereplőit, a tanulókat a lehető legjobb teljesítmény elérésében. Ebben az esetben sok későbbi kellemetlenségtől óvnánk meg magunkat. Szükség lenne komoly és széles bázist megmozgató szakmai vitára e gy ilyen súlyú módosítás esetén. Sajnos, most ez a szakmai egyeztetés nem történt meg, ráadásul nem a megfelelő területen történő módosításokról beszélünk. Azt kell mondanom, ha ezt a javaslatot elfogadja a kormányoldal, súlyos gondok szakadhatnak az oktat ásban tevékenykedők nyakába. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kétperces felszólalásra megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZP. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Pontos an tudom, hogy a magyar parlament Házszabálya - legalábbis tudomásom szerint , ellentétben több más parlament házszabályával, nem tiltja azt, hogy a képviselők előre megírt felszólalást olvassanak fel. Mégis azért egy ilyen felszólalásnak az a nagy hátrán ya van, hogy előtte több mint öt órán át vitattuk ugyanezeket a kérdéseket, és képviselő úr most újra elmondta ugyanazokat az ellenérveket, ami nem lenne baj, de ráadásul anélkül, hogy egyetlen fia olyan érvre válaszolt volna, amit mi ezzel már korábban sz embeszegeztünk. Képviselő úr most elmondta némileg más megfogalmazásban szóról szóra ugyanazt, amit előtte Stolár képviselő úr elmondott, nyilván azért, mert nem egyeztették, hogy melyikük milyen felszólalást ír meg. Azt gondolom, egymás idejét pusztítjuk azzal, hogy nem folyik vita. Önök - hogy is mondjam csak - fölsoroltak maguknak 1012 olyan érvet, amiről úgy gondolják, hogy ez jól fog hangzani ezzel a törvénymódosítással kapcsolatban, és ezt követően ezt a 12 érvet variálva olvassák fel papírról, anélk ül, hogy egyetlen szót vesztegetnének arra, hogy mit mondtunk már erre korábban. A gyerek nem akar magától tanulni, mondja képviselő úr. De igen, képviselő úr, pont arról van szó, hogy minden vizsgálat azt mutatja, hogy akar magától tanulni. A gyerek kíván csi. Nem csak az
