Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - MOLNÁR JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2871 S zabó képviselőtársamnak azt szeretném mondani a jó szándék kétségbe vonásával kapcsolatban, hogy Deák Ferenc egy gondolatát idézném önnek, hogy politikai téren is igen célszerű az embereknek azon taktikát követni, hogy ne védelmezzék azt, ami megtámadva ni ncs. Itt szó nem volt arról, hogy liberális jobb, liberális bal, okos vagy buta, itt arról volt szó, hogy ez a törvényjavaslat nem szolgálja azt a célt, amit meghirdettek. Erről szólt a dolog. De az összes többi már az ön fantáziájának a terméke. Úgy gondo lom, hogy ezt a dolgot fokozottan tudomásul kell venni, és még egyszer azt kell mondanom, hogy ez a törvény nekünk, vidéki embereknek nagyon keveset ad, és nagyon sok mindent elvesz, de ezt majd el is mondom később. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ell enzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Következik Molnár József képviselő úr, MSZP frakció. MOLNÁR JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm szépen. Stolár képviselő úrnak szeretném felhívni a figyelmét arra, esetleg írásbeli anyag áttanulmányozásánál vagy például , amikor én a korábbiakban elmondtam a hozzászólásomat, hogy a nulladik évfolyamos oktatás, amiről én szóltam, az a gimnázium és a szakközépiskolák számára adott lehetőség, ahol tehát kiemelt nyelvi és informatikai képzés folyik. Amiről pedig Stolár képvis elő úr szólt, az a szakiskolai tanulók számára a felzárkóztató oktatás. De én arról nem beszéltem, ezért itt a válaszomat be is fejezem. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Révész Máriusz képviselő úrnak, Fideszfrakció. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én értem, amit Arató Gergő mond - Arató Gergely, bocsánat, régi ismeretség. A felső tagozatos tanárok történelemből, mondjuk, a középkorig tanítanak nyolcadik osztály végéig, és a középfokon tanítók pedig az újkortól tanítanak. A magyartanárok általános iskolában eljutnak, mondjuk, Arany Jánosig, és gimnáziumban, középiskolában pedig kezdik Arany János után. Pontosan egy dologról beszélünk, mi azt mondjuk, hogy szerintünk ez nem jó rendszer, mert akkor a gyermek tudásszintje bizonyos esetekben tíz, tizenegy éves korosztálynak megfelelő szinten marad. (17.20) Ha már ilyen nagyszerűen kiállnak a lineáris tanterv mellett, akkor végképp nem értem, hogy a kilencedik vagy ha úgy tetszik, nulladik évfolyamon mit jelenthet a szinten tartás. Mert a lineáris tantervből mindig az következik, hogy új ismereteket kell átadni, ha szinten tartás van, az pontosan azt jelenti, hogy valamit újra kell tanítani, újra tanulnak, újra gyakorolnak. Tehát az t hiszem, amit megfogalmaztak a kilencedik vagy nulladik évfolyam tekintetében a szinten tartással, az pontosan ellentétben van a lineáris tantervvel, nem fogják tudni úgy megcsinálni a lineáris tantervet, hogy abban kilencedik évfolyamon szinten tartás le gyen. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szabó Zoltán képviselő úré a szó, MSZPfrakció. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tényleg úgy néz ki, hogy tantervi konferenciába megyünk át - de mégiscsak lineáris tantervről, ismételten. Azt gondolom, tévedés az, ha mindent csak egyszer lehet tanítani, akkor majd tízéves szinten lehet az ógörög államokat vagy az ókori Görögországot visszakérdezni a felvételin. Azt gondolom, hogy tízéves gyereknek nem lehet az ókori Görögországot megtanítani. Tízéves gyereknek oda lehet adni a Liviusféle történelmet (Arnóth
