Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 12 (48. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF):
288 használva – támogatást kapnak. Sajnos, a magyar ny elv még nem elég árnyalt a különböző szakkifejezések tekintetében, ugyanis valójában, valós tartalmát tekintve a közvetlen kifizetés nem támogatás. A közvetlen kifizetés azokon a területeken van, azon ágazatokban van, ahol az Európai Unió úgynevezett kvóta rendszert működtet, vagyis egy ajánlott terméskorlátozást, mivel termelésbővülésre itt nincs lehetőség, tehát a termelés bővülésével való jövedelemszerzésre nincs lehetőség, ezért ezt a kieső jövedelmet úgymond kompenzációként ezzel a közvetlen kifizetésse l rendezi. Mitől 25 százalék? Mondhatnák sokan, hogy ez egy nagyon előnytelen helyzet, valójában pedig nem. Ugyanis a tárgyalásokon az is világossá vált, hogy noha mi is bevezetjük a közös mezőgazdasági politikát, azonban ez a közös mezőgazdasági politika nem azonos költségszinten találja el a mai nyugati, illetve a mai csatlakozni kívánó országok mezőgazdaságát. Bármilyen meglepő, tisztelt hölgyeim és uraim, miután Magyarországon – és ez is a tárgyalások témája volt – a földárak, a földbérleti díjak jóval alacsonyabbak, mint az Európai Unió mai tagországaiban, ha ehhez mérjük ezeknek a közvetlen kifizetéseknek a mértékét, akkor azzal a nyilvánvaló helyzettel találkozunk, hogy míg ezek a közvetlen kifizetések Nyugaton a gazdáknak még a bérleti díját sem fede zik, addig Magyarországon a 25 százalékos mérték a földárak alacsonysága miatt még jövedelmet is tartalmaz. Ilyen értelemben kimondható, bizony kimondható, hogy ez a 25 százalék a költségszintek összehasonlításában Magyarországon több a gazdák vonatkozásáb an, mint az a bizonyos száz százalék a nyugateurópai gazdák vonatkozásában. Amiről viszont kevesebb szó esik - és nagyon örülök, hogy képviselő úr felszólalásában ezt megemlítette , a magyar gazdák, a magyar termelők a csatlakozás első napjátó l kezdve részesülnek mindazon piaci intézkedések jótéteményeiben, amit a közös mezőgazdasági politika működtet. Vagyis kiszámíthatóvá válnak a viszonyok, akár évekre előre is lehet tudni azt, hogy egy egységnyi termékért a gazda legkevesebb mennyi pénzt fo g kapni. Ez az intervenciós rendszer lényege. A másik - és talán ez az, ami méltatlanul kevés figyelmet kap Magyarországon - az a rovat, amit a tárgyalásokon beírtunk a dokumentumokba, hogy vidékfejlesztés, ami lényegében mezőgazdasághoz kötött beruházások at, mezőgazdasághoz kötött új munkahelyek teremtését jelenti; ez a vidékfejlesztési hányad Magyarországon egy főre vetítve jóval nagyobb, mint az Európai Unió mai átlaga. Ugyanis erről szóltak a tárgyalások, tisztelt hölgyeim és uraim, arról, hogy a magyar kormány (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) pontosan a vidéki emberek megélhetését helyezte a tárgyalások homlokterébe, és ilyen értelemben úgy végeztük a tárgyalásokat, hogy Magyarország esetében a vidék, a mezőgazdaság a le gnagyobb nyertes. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Horváth Balázs frakcióvezetőhelyettes úr, Magyar Demokrata Fórum. Megadom a szót. DR. HORVÁ TH BALÁZS (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ország lakói félnek, lehet, hogy a többség, lehet, hogy a kisebbség, a fiatalok féltik a jövőt, az idősebbek, akik tapasztalattal bírnak a pártállami időkből, félik a jövőt. Megállapíthatjuk, hogy a bukott prolet árdiktatúra eszköztárából kerülnek elő fegyverek. Emlékeznünk kell arra, hogy a Pócspetriügy kapcsán kezdődött a keresztény vallás és oktatásügy összeroppantása, melyet a Szabad Nép egy terjedelmes írása harangozott be. Most megjelent egy általam nehezen minősíthető, de szívesen egyáltalán nem minősítendő könyv Orbán Viktor miniszterelnök úrról, tele gyalázkodó valótlanságokkal. Rövid időn belül megérkezett a büntető feljelentés, amely szerint a könyvben írtak alapján kell eljárást indítani Orbán Viktor el len. Tehát a büntetőügy kreálásának az alapja egy valótlanságokat tartalmazó könyv volt. Nem kísérteties a két eljárás hasonlósága? Kérdezem tehát, vane okunk félni.