Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
2856 Eddig is jobb eséllyel tanultak bármilyen felsőoktatási intézményben a jobb módú hallgatók a szeré nyebb anyagiakkal rendelkező társaiknál. Ez a szociális különbség a most életbe léptetni kívánt törvénymódosítás által még jobban felerősödik. Nyilvánvaló, hogy jobban felszerelt magánkollégiumokban jobbak lesznek a gazdagabb hallgatók tanulási esélyei a r osszabb szociális helyzetük miatt állami kollégiumba kényszerült diáktársaikénál. Hol van biztosítva a szegényebb sorsú hallgatóknak, hogy az általuk igénybe vett állami fenntartású kollégiumok is olyan fejlesztésben részesülhessenek, mint a magánbefektető k által létesített profitirányzatú kollégiumok? Nyilvánvaló, hogy a kormány a diákok lakhatási támogatásának felemelésével ezeket a befektetéseket kívánja ösztönözni. Csak halkan teszem fel a kérdést, ha a lakhatási támogatás összegének egyébként sok szemp ontból indokolt emelését, esetleg az emelés összegének egy részét eleve a már meglevő állami kezelésű kollégiumok fejlesztésére, vagy újak építésére fordítanák, akkor kinek az érdeke érvényesülne, a profitorientált gazdasági társaságoké, vagy a hallgatóké. Önökre bízom ennek eldöntését. Jelenleg a magyar felsőoktatást leginkább a felduzzadt hallgatói létszámhoz nem megfelelő képzési struktúra, infrastrukturális háttér, és az akadozó, felbomlani látszó felsőoktatási integráció jellemzi. Ezekre a problémákra nem ad választ a felsőoktatási törvény tervezett módosítása. Milyen szándékot, jogalkotói vagy politikai akaratot takar az új, 129. §ként megjelölt rendelkezés? A felsőoktatási intézmények alapképzésében a 20032005 közötti időszakban a felsőoktatási törv ény 8485. §aiban foglaltaktól eltérő szerkezetű, tartalmú és időtartamú kísérleti képzést az oktatási miniszter külön engedélye alapján indíthatnak. Ezek szerint egyedül csak az oktatási miniszter fogja eldönteni, hogy milyen alternatív képzések indíthat ók. A felsőoktatási törvény 848586. §ai a képzési szintek és a képesítési követelmények meghatározásáról szólnak. Ezt negligálja az új törvényi rendelkezés beemelése. Meg van ugyan határozva, hogy hogyan épül fel a magyar felsőoktatás, de ha esetleg más politikai szándék is előfordulna, akkor ebben ne legyen akadály a felsőoktatási törvény. Nem is merem elgondolni, hogy milyen, nyilván egyesült államokbeli minta alapján indítható reform felsőoktatási képzések indulhatnak. Mivel a módosítás alapján az ala pképzésben térhetnek el a törvény fenti szakaszaiban meghatározottaktól, így nyilvánvaló, hogy egyetemi vagy főiskolai oklevelet állíthatnak majd ki ezen képzésekben, akár egykét évnyi tanulás után érvényes vizsgát tett hallgatók részére. Tulajdonképpen e zután mi szükség van a 848586. §ra? A törvényjavaslat szerint kikerül a jogszabályból az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények finanszírozására vonatkozó szabályozás arra vonatkozó része, miszerint állami finanszírozásban a volt egyházi ingatlan ok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvényben meghatározott kárpótlásban érdekelt egyházak jogi személyei által létesített egyházi felsőoktatási intézmények részesülhetnek. Tehát ezentúl minden, a történelmi, illetve kisegyházak á ltal alapított felsőoktatási intézmény is ugyanazon elv alapján részesül állami költségvetési támogatásban. Remélem, ezen módosítás nem a történelmi egyházak által fenntartott felsőoktatási intézmények ellen irányul. Sok esetben például a pályázatoknál eze n új szabályozás miatt jelentős összegektől eshetnek el a történelmi egyházak főiskolái és egyetemei, mivel nem biztosított minden esetben, hogy a pályázati keretösszegek arányosan növekednének. Kérdéses, hogy a költségvetési támogatások erre vonatkozóan v áltozni fognake, vane erre a módosításra a költségvetésben elkülönített rész. Tisztelt Országgyűlés! A felsőoktatási törvény módosítása során a kormánynak, amennyiben valóban szociálisan érzékenynek tekinti programját, érdemes lett volna figyelembe venni több szociális szempontot is, hogy ne csak a liberális elvek érvényesülhessenek. A jogalkotás során figyelembe vehették volna a magánkollégiumok alapítási javaslatánál a kollégisták szociális helyzetét is. A kormány ezzel a lépésével sutba dobta az esélye gyenlőségről idáig hangoztatott elképzeléseit. Ez számomra a Magyar Demokrata Fórum és az Ifjúsági Demokrata Fórum képviselőjeként teljesen elfogadhatatlan. Ha a kormányzati szándék igazán diákbarát lenne, akkor a
