Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 5 (69. szám) - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - FARKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2740 19992000ben Magyarország ezen a piacon a világ szántóföldi termesztésének 15 százalékát adta, s e tekintetben a második helyen állt az Egyesült Államok mögött. Figyelmet érdemlő adat az is, hogy 20002001ben az Európ ai Unió országaiba szállított vetőmag 7 százaléka származott országunkból. A célszerű vetőmagtermesztés és felhasználás szabályozása kontinensünkön immár egy évszázados múltra tekint vissza. A magyar jogszabályok az európaiakkal egyidejűleg, gyakran azt m egelőzve fejlődtek. Ezért az EUcsatlakozással szükségessé vált jogharmonizáció ezen a területen számunkra nem okoz különösebb gondokat. A jogszabályoknak az Unió előírásaihoz való hozzáigazítása már esztendők óta folyik, és eredményeként egyes területeken a hazai rendelkezések nemcsak időben összhangba kerültek az uniós szabályozással, de meg is előzték azt. A szakemberek szerint az eredményesen gazdálkodó, kellő szaktudással rendelkező vetőmag- és szaporítóanyagtermesztők esélyei a csatlakozás után sem c sökkennek. A szigorúbb szakmai feltételrendszer növeli és egységesebbé teszi majd az ágazat tevékenységének színvonalát, és a minőségi kínálati piac irányába hat. Ez pedig kedvező hír lehet a vetőmagok és szaporítóanyagok népes vásárlói táborának is. A vet őmagok forgalmazásának alapelvei nem változnak. A forgalomképes vetőmagfajtának elismert fajta minősített vetőmagjából kell származnia. A fajtahasználat területén az erre vonatkozó alapjogszabály a 2002/53. európai közösségi tanácsi irányelv a szántóföldi növényfajok közösségi fajtakatalógusáról. Igen sok tévhit kering erről a témáról a teljes liberalizmustól kezdve a legszigorúbb szabályozásig. Egyik sem igaz, és mindegyikben van valami igazság. Az alapelv valóban az áruk szabad áramlásának joga, ennek ért elmében ami az egyik tagállamban használható fajta, az a másik tagállamban is ilyennek tekintendő, természetesen az ésszerű szakmai szempontokat figyelembe véve, és ezek jelentik a korlátokat is. A fajtajegyzék vonatkozásában csak példaként szeretném megem líteni, hogy négyféle fajtajegyzéket javasol a törvényjavaslat: közösségi fajtajegyzék, nemzeti fajtajegyzék, leíró fajtajegyzék, ajánlati fajtajegyzék alkalmazását, illetve bevezetését. A fajtaoltalom kérdését a 2002. évi XXXIX. törvény szabályozza, illet ve a '95. évi módosítása, az ötödik részben a növényfajták oltalmát határozza meg. Változás a korábbiakhoz képest, hogy nevesíthető tulajdonjog csak az oltalmazott fajtákhoz fűződik. Elismert fajta fajtafenntartására több fajtafenntartó is bejelentkezhet; a vetőmagszaporítást mindenkor vissza kell tudni vezetni a fajtafenntartásra. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt frakciója nevében ajánlom a tisztelt Háznak a T/3237. számú, a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok el őállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslat megvitatását és mielőbbi elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Farkas Sándornak, a F idesz képviselőcsoportja nevében fölszólalni kívánó képviselőnek. Parancsoljon! FARKAS SÁNDOR , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Amikor a benyújtott törvényjavaslatot vé gigolvastuk, nagy megnyugvással és megelégedéssel vettük tudomásul, hogy ez a törvény számtalan vagy több ponton pontosít, kiegészít, és az európai jogharmonizációnak megfelelően nyújt segítséget. Ugyanakkor a törvény olvasása közben személyesen jutottak e szembe azok a gondolatok, amelyeket 1975től mint vetőmagtermesztő éltem meg és élek meg napjainkban is. Végig látva azt a folyamatot, hogy a magyar vetőmagtermesztés az utóbbi 25 évében milyen átmeneteken és milyen buktatókon ment keresztül, azt gondolom, hogy egy kis történelmi visszatekintés feltétlenül szükséges a törvény végső konklúzióinak levonása előtt.
