Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 5 (69. szám) - Mentelmi ügyek: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2734 Éppen ezért nagy ez a dilemma, tisztelt képviselőtársaim, hogyan lehetséges a parlament tekintélyének a megóvása. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Megoldják...) Valószínűleg jó lenne, ha a képviselők ilyen kifejezéseket nem használnának az ülésteremben a felszólalásuk során, de annak érdekében, hogy a képviselő szabadon elmondhassa azt, amit el akar monda ni, és hogy a szavaiért senki ne cibálhassa vagy idézhesse a bíróság elé, a mentelmi bizottság többségi álláspontja az volt, hogy Arnóth Sándor fideszes képviselő úr mentelmi jogát ne függessze fel a Ház, hanem ha vannak következményei a feltehetőleg egyéb ként helytelen mondatnak, annak pusztán politikai, de semmiképpen sem jogi következményei legyenek. Ez volt tehát a mentelmi bizottság többségi álláspontja. Kérem a Házat, hogy a szavazatával ezt erősítse meg. Köszönöm hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak. Kérem képviselőtársaim figyelmét! DR. CSÁKABONYI BALÁZS , a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság ki sebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Valóban, kisebbségi vélemény alakult ki, mégpedig a kisebbség megítélése szerint egy igen lényeges kérdésben. A kisebbség abból indult ki, hogy a képviselők jogállásá ról szóló törvény a következőket mondja: a képviselő és a volt képviselő bíróság vagy hatóság előtt nem vonható felelősségre a leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozi k az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére. Ennek a törvényi rendelkezésnek az elemzéséből a kisebbség arra az álláspontra helyezkedett, hogy Arnóth Sándor képviselőtársunk, aki egyébként természetesen a szíve joga szerint interpellált, és az interpellációra adott választ a szíve joga szerint nem fogadta el, túlment azon a lehetőségen, amit egy nem országgyűlési képviselővel szemben egy országgyűlési képviselő megengedhet magának - feltéve , ha mindez igaz, ami itt le van írva , mert akkor ő egy olyan kívülálló, tehát közszereplőnek nem minősülő személynek a becsületét sértette meg, amennyiben természetesen ez a kijelentés így elhangzott, aki védekezésre képtelen, hiszen nem azonos jogállás ú egy országgyűlési képviselővel. (19.00) Felvetődött a bizottsági vita során, hogy vajon árte az Országgyűlés tekintélyének az, ha egy képviselő a helyteleníthető magatartása miatt bíróság elé kerül. A kisebbség véleménye az, nincs az Országgyűlésnek jog a ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás rendes útjáról a képviselői mentelmi jog mögé bebújva a képviselőt ezen felelőssége alól mentesítse, ha ezek a kijelentések valóban így megtörténtek. Természetesen az Országgyűlésnek sem és a mentelmi bizottságnak sincs joga ahhoz, hogy ezeknek a kijelentéseknek a valóságtartalmát vizsgálja. Erre egyedül a bíróságnak van lehetősége akkor, amikor él azzal a törvényes lehetőséggel, hogy amennyiben a valóság bizonyítását jogos magánérdek vagy a köz érdeke szükségessé teszi, akkor a bíróság elrendelheti a valóság bizonyítását, és ebben az esetben Arnóth Sándor képviselőtársunk a bíróság előtt bizonyíthatja azt, hogy az a személy, akivel szemben ezeket a kijelentéseket használta, az állami tulajdonban kárt okozott, továbbá ped ig ő gazember. Azonban ennek a vizsgálatára az Országgyűlés nyilvánvalóan nem jogosult. Már szóltunk itt néhány plenáris héttel korábban arról, hogy a mentelmi bizottság azon a gyakorlaton változtatni kíván, hogy minden egyes magánvádas, illetve magánindít ványba ütköző ügyben kimondja azt a verdiktet, hogy az Országgyűlés nem függeszti fel az illető képviselő mentelmi jogát. Valóban nem szabad felfüggeszteni akkor a képviselő mentelmi jogát, ha az
