Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
274 törvényeket figyelembe vevő eljárással és előterjesztéssel ez elkerülhető lett volna. Módosításokkal világossá kell tenni, hogy a törvény hogyan változik majd az EUbelépéssel összefüggésben. Ellenze m, hogy a döntéselőkészítés rendszerének átalakítása alatt a résztvevők körét jelentősen leszűkítsék. A döntéselőkészítésben az egyéni és családi gazdálkodók képviselőinek is helyt kell adni. Pontosítani kell az agrárintervenciós központ feladatait, hogy semmiképpen ne essünk el majdani EUtámogatásoktól. És egyetértek azzal, hogy a kötelező 30 napos fizetési határidőt előírjuk. Sőt, azt javaslom, hogy ezt az állam is tartsa be. Egyetértek a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmára vonatkozó szabályokka l. Köszönöm szépen a figyelmüket és elnök asszony türelmét. (Taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kis Zoltán képviselő úrnak, aki a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. Képviselő úr, öné a s zó. DR. KIS ZOLTÁN , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Úgy tűnik, hűek maradtunk az elmúlt 13 év gyakorlatához. Olyan jelentőségű törvényeket, amelyek a magyar vidék, a magyar mezőgazdasági termelők alapvető létfeltételeit, életformáit és jövőbeni kilát ásait szabályozzák, este 10 és hajnali 2 között szoktuk tárgyalni - de ez már csak egy déja vu. Jóllehet, a Big Brother és a ValóVilág már befejezte esti pályafutását, elképzelhető lenne egy olyan adás, amely időnként bekapcsolna ide a parlamentbe, amikor olyan törvényt tárgyalunk, amely tényleg több százezer embernek, illetve a nemzetgazdaság egyik meghatározó ágazatának hosszú távú, több évtizedes fejlődését és működését, valamint a magyar vidék mindennapjait szabályozza le. Természetesen fontosak olyan t örvények is, mint az ügyvédek vagy a szabadalmi ügyvivők, amelyek majd fő műsoridőben kerülnek adásba, azonban megdöbbentő, amikor az ember a vidéket járja, hogy milyen ismeretanyaghiánnyal találkozik a mezőgazdasági termelők körében és milyen kiszolgálta tott érzéssel és milyen bizonytalansággal, aminek egyik lehetséges eszköze az a törvényi szabályozás, amelyet agrárrendtartásnak hívnak. Az agrárrendtartási törvény gyakorlatilag 1993tól '95ig működőképes volt, 1996tól egy reformkísérlet kapcsán elvetél t az a szabályozás, ami 1997. január 1jével lépett volna hatályba, és nagyjából abba az irányba vitte volna a magyar mezőgazdasági termelési struktúrát, valamint az alapanyagellátók rendszerét, ami megfelel az európai uniós előírásoknak abból a szempontb ól, hogy kiszámítható gazdálkodást, egy bizonyos termékazonossági eredetrendszert biztosít, egy olyan állami intézményrendszert állít föl, amely a kifizetésekben, a jövedelemgaranciákkal és a piaci zavarokkal szemben megfelelően helytáll. Ezzel szemben, sa jnos, ezt 1997ben nem sikerült elérnünk. Mindössze annyit, ami azóta is módosítás nélkül hatályban van - és ez sem kis dolog , az 1997. évi CXIV. törvényt, amely egy teljes konszenzus alapján alakult ki, a társadalmi szervezetekkel, a politikai pártokkal egyeztetett alapkerettörvényként került megalkotásra az Országgyűlésben, és meghatározza azt az öt fő célt, amelynek meg kell felelnie a magyar mezőgazdaságnak ahhoz, hogy mind a létfeltételekben, mind az élelmiszerbiztonságban, mind az ellátásban, mind az exportorientáltságban, a környezet, az ökogazdálkodásban, a tájgazdálkodásban a biztos garanciát megadja. Ez, úgy tűnik, időtálló, mert az előző kurzusban sem nyúlt hozzá senki e törvény módosításához. De sajnos az előző ciklusban sem nyúlt senki úgy az agrárrendtartási törvényhez hozzá, hogy azt a régen várt óhajt el tudjuk érni, hogy az a szabályozás, amiről itt beszélgetünk és az a pici kis garancia, amit az előző törvény biztosított, kiteljesedhessen; elindulhasson az a szabályozás, ami valóban egy termékpályaszabályozás, és azt az érintettek bevonásával valamennyi olyan ágazatra kiterjeszti, amely az Európai Unióban is nagyon szigorú kvótához kötött szabályozásban, termelésben és az ehhez nyújtott támogatásban is megjeleníthető.
