Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 5 (69. szám) - Erdős Norbert (Fidesz) - a földművelésügyi miniszterhez - “Mekkora kár a vadkár?” címmel - ERDŐS NORBERT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
2713 Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Erdős Norbert, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszternek: “Mekkora kár a vadkár?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. ERDŐS NORBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! 2003. januárfebruár hónap rendkívüli időjárása Békés megye és az ország vadállományá t is megviselte. A vastag, olykor 4060 centiméteres hótakaró miatt a vadállomány táplálékszerzése szinte kizárólag az emberre volt utalva. A vadászatra jogosultak Békés megyében januárfebruár hónapban több takarmányt etettek fel, mint máskor egész évben. Az etetés költségei komoly megterhelést jelentettek, hiszen a takarmány ára és a kijuttatás költsége a két említett hónapban mintegy 200 millió forintot jelentett csak Békés megyében. Minden igyekezet ellenére így is komoly károk keletkeztek a vadállomány számát tekintve. Míg 1999ben a vadelhullások száma 7167 volt, addig 2002ben ennek közel ötszöröse, 35 317. És még nem ismerjük az idei adatokat, valószínűleg még ez a magas szám is emelkedni fog. De nemcsak a vadelhullások száma volt a jelentős, hanem a vadak által okozott kár is. (17.00) Az állandó és a vad számára átjárhatatlan hótakaró miatt a rágáskár átlagosan nyolctízszerese a megszokott mértéknek. A vadkár elsősorban az erdőtelepítésekben, a fiatal és középkorú, hétnyolc éves gyümölcsösökben, va lamint a településeken belüli dísz- és gyümölcsfákon jelentkezett, de jelentős a szabadon hagyott lucernabálák megbontásán keletkezett kár is. A magas hótakaró miatt sok esetben a kerítések sem jelentettek védelmet. Az erdei vadkár becsült értéke 20 millió forint, a mezőgazdasági vadkár becsült értéke pedig 50 millió forintot jelentett Békés megyében. Összehasonlításként: ezek az adatok 2001ben 1,7 és 5,1 millió forint volt. Tisztelt Államtitkár Úr! A fentiek alapján a következő kérdések fogalmazódtak meg bennem: kapnake kárenyhítést a vadgazdaságok, és ha kapnak, akkor mennyit? Valamint milyen segítségre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) számíthatnak a vadak által okozott károk elszenvedői? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : A kérdésre Szanyi Tibor államtitkár úr válaszol. DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ö n két kérdést tett fel, jóllehet három tételben kívánok válaszolni; előrebocsátva persze azt az apróságot, hogy a vadgazdálkodás is ugyanolyan tevékenység, mint bármi más az életünkben, azaz annak valamennyi kockázatát nyilvánvalóan nem lehet az adófizetők re hárítani, még akkor sem, ha az idei esztendő egyébként egyáltalán nem volt kegyes hozzánk, már az ön által is vázolt hideg tél okán sem. Ennek dacára három intézkedés az, ami kézenfekvő. Az egyik az - ez megfontolás alatt álló intézkedés , hogy mentesí tenénk a vadgazdálkodókat az úgynevezett vadgazdálkodási járulékok befizetése alól. Ez egyébként, azt kell mondjam, elég jelentős tételre tud felduzzadni, de hangsúlyozom, ön azt kérdezte, hogy mit tervezünk, mit teszünk. Ezt tervezzük. Amit tettünk, az pe dig az, hogy a vadásztársaságok vadgazdálkodási körülményeinek a jobbá tétele érdekében mintegy 50 százalékkal megemeltük az idetartozó keretet. Ez nyilván szerényebb összeg, ez esetben a végszám 300 millió forint ebben az esztendőben, és ezt pályázatos fo rmában érhetik el a különböző vadgazdálkodók. A harmadik dolog - erre a parlamenti időkeretek viszont már nem nyújtanak kellő lehetőséget , hogy a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvény elég részletesen és tételesen is tartalmazza, hogy a vadkár ok tekintetében hogyan és miként kell eljárni.
